Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

19. szám. 123 KuIonos rész. I. A pótszerződés szövegéhez. A pótszerződés a jelenleg RumániáVal érvényben levő, az 1893. deczember 21/9-én kötött szerződés szövegéhez képest több kiegészitést és változtatást tartalmaz, a melyek egyrészt a pótszerződés tarifális jellege, másrészt a modern szerződéskötés elveihez való alkalmazkodás folytán váltak szükségessé. Az alábbiakban csak ezen kiegészítéseket és változtatásokat ismertetem. A régi szerződós IL czikkébe, a mely az árúk, földtermékek és iparczikkek kölcsönös legnagyobb kedvezmény szerint való elbánására vonatkozólag intézkedik, egy rendelkezés vétetett fel, a mely szerint az A. és B. tarifában felsorolt földtermékek és iparczikkek ezen tarifákban megállapított vámok szerint kezelendők. Folytatólag pedig megállapíttatik, hogy más országból származó oly árúk, melyek a szerződő felek valamelyikének területein valamely ipari kikészítésen mentek át, a másik szerződő fél területein mint azon ország termékei fognak vámkezeltetni, a mely országban a kikészitési eljárás végeztetett. A II. czikk utolsó bekezdése egy új bekezdéssel helyettesittetett, a melyben a szerződő felek árúinak egymás területein való átvitelekor mindennemű átviteli vámtól való mentessége az eddiginél világosabb szövegezésben biztosíttatott. Az átviteli vámtól való mentességre vonatkozólag a Németországgal kötött szerződésünk hasonló rendelkezést tartalmaz. Ezen rendelkezés biztosítja hazai exportunknak délkeleti irányban való akadálytalan lebonyolítását. Az új Ha) czikk megállapítja, hogy az egyik szerződő fél területein egyes czikkek után szedett belső adók semmi módon nem sújthatják jobban a másik szerződő fél területeiről származó hasonló czikkeket. Ezen rendelkezés elejét kívánta venni annak, hogy a belső adóztatás eszközül használtassák fel arra, hogy kiviteli czikkeink versenyviszonyait a hazai termeléssel szemben kedvezőtlenül alakítsa. Hasonló rendelkezés található más államokkal kötött szerződéseinkben is. A régi szerződés III czikke, a mely a szerződő felek kölcsönös forgalmi szabadságáról intézkedik és be-, ki- vagy átviteli tilalmak rendszeresítését csak rendkívüli körülmények között hadi szükségletekre nézve engedi meg, a pótszerződésben némely rendelkezéssel bővül, a melyek a tilalmak rendszeresítését oly árúknál is megengedik, melyek az állami egyedárúság tárgyai, továbbá közbiztonsági, közegészségi ós állategészség-rendőri okokból. A VI. czikkben, melynek szövegezése a régitől eltérő, a szerződő felek alattvalóinak a másik szerződő fél területein a katonai szolgálattól való men.tessége van megállapítva, még pedig az eddiginél tüzetesebb módon úgy, hogy ez a mentesség épúgy a rendes csapatok és a haditengerészet, mint a népfölkelés és a nemzetőrségben való szolgálatra vonatkozik. A czikk második bekezdésében a katonai kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat illetőleg a másik szerződő félre nézve béke és háború idejére a saját nemzet16*