Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1910-19
114 . 19. szám. A községi illetékek 38 czikket terhelnek, az azokból befolyó jövedelem községi alap javára fordittatik, a melyből az egyes községek segélyeztetnek. A községi illetékkel terhelt czikkek közé tartoznak szesz, bor, sör, czukor, tea, kávé stb. A fogyasztási illetékek csak pálinka, likőrök, sör, czukor, ásványolaj ós benzin és ásványi olajak után szedetnek. Miután ezen illetékek egyenlően terhelik a belföldi és külföldi czikkeket, azok által kiviteli czikkeink versenyviszonyai nem romlanak. Kétségtelen, hogy Rumania uj vámtarifája hasznos szolgálatokat fog a nemzeti ipar továbbfejlesztésének tenni ; hogy másik feladatát, hogy t. i. a külfölddel kereskedelmi szerződések kötése czóljából kedvező tárgyalási alapul szolgáljon, már is sikeresen betöltötte, azt Rumániának a külföldi államokkal kötött szerződései bizonyitják. A mig a régi 1891. évi vámtarifa korszakában Rumániának csak Németországgal és Törökországgal voltak tarifaszerződései, a jelenlegi vámtarifa alapján sikerült az összes nagy nyugoti államokkal tarifaszerződéseket kötnie. Hogy a legnagyobb kedvezménynek kiviteli érdekeink szempontjából való jelentőségét megismerhessük, röviden ismertetem azon czikkeket, melyekre nézve Rumania külföldi szerződéseiben mérsékléseket engedélyezett. A Németországgal 1904. évi október hó 8-án kötött szerződósben : finom bőrre, többesével sodrott gyapjufonalakra, könnyebb gyapjúszövetekre, gyapjúból és növényi fonóanyagokból való kötszövött és paszomántárúkra, pamutszövetekre, papirosárukra, lithographiákra, kőanyag és majolikaárúkra, üvegékszerre, hengerelt vasra, hengerelt vasból való pléhekre ós lemezekre, öntöttvasárukra, vasdrót és drótkötélre, lakatosárukra, szerszámokra, leoni árukra, villamos és varrógépekre, órákra, hangszerekre és játékszerekre. Nagybritanniá val 1905. évi október hó 3-án kötött szerződósben: erőátviteli szijjakra, csemegesüteményre, painutczérnára, jutafonalakra és szőnyegekre, tülle-ök és csipkékre, kőszén és kokszra, tovább megmunkált vaspléhre, vaspénzszekrényekre, vegyi czikkekre és fénymázokra. A Belgiummal 1906. évi június hó 5-én kötött szerződésben: kender- és lenszövetekre, kemény kőlapokra, táblaüvegre, vasúti sinekre, lőfegyverekre, ipari gépekre és szerszámokra, vasúti kocsikra, kerékpárokra ós vegyi czikkekre. Az Olaszországgal 1906. évi deczember hó 5-én kötött szerződésben: bőrkeztyűkre, finom nemezből való kalaptompok és kalapokra, tésztaneműekre, olívaolajokra, déli gyümölcsre, ernyőbotokra és nyelekre, szalmakalapokra, kövező kövekre és márványra, ólom és ólomcsövekre. A Francziaországgal 1907. évi márczius hó 6-án kötött szerződésben: pástétomokra, olajba rakott szardiniákra, szarvasgombára, tapiokára, sagóés zöldségkonzervekre, likőrökre, palaczk- ós pezsgőborokra, czukorkára, czerzőanyagokra és cserzőanyagkivonatokra, piémárúkra, selyemből való férfik alapokra, selyemszövetekre, női kalapokra, selyem-ernyőkre, legyezőkre, finom papírárura, természetes ásványvizekre, késművesárura, villamoskészülékekre, gyógy- és illatszerekre. Bár a most felsorolt szerződésekben engedélyezett mérséklések első sorban az illető országok kivitelének esnek javára, mégis a mi kiviteli forgalmunkat is szolgálják, a mi mellett különösen ezen szerződések életbelépése óta alakult külkereskedelmi forgalmunkat feltüntető statisztikai adatok tesznek bizonyságot, a melyek az előző évekhez képest, daczára az 1906. évi autonom vámtarifa által kivitelünkre nézve teremtett kedvezőtlenebb előfeltételeknek, úgy a szerződéses vámterület forgalmát, mint a specziális magyar forgalmánia kereskedelmi szerződései.
