Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

19. szám. 109 kedelmi politikáján is és eredményezték az 1886. évi, utóbb pedig az 1891. évi autonom vámtarifák megalkotását, a melyek már erősen véd vámos jellegűek. A midőn tehát azt kellett látnunk, hogy mezőgazdasági téren részünk­ről adandó számottevő engedmények mellett, Rumania a Németországgal 1893-ban megkötött tarifaszerződésében foglalt vámmérsékléseket úgyszólván mint végső határát jelölte az ipari téren adható kedvezményeknek ós auto­nom tarifáját alig számba vehetően csak kisebb jelentőségű tételekben volt hajlandó mérsékelni, tarifaszerződés kötésének eredeti szándékáról lemondva, megelégedtünk azzal, hogy forgalmunk részére a többi állammal egyenlő elbánást biztosítsunk magunknak egy legnagyobb kedvezményes szerződés kötése által. Ezen legnagyobb kedvezményes szerződést 1893. évi deezember hó 21/9-én kötöttük meg, még pedig lejárati idő nélkül, ugy azonban, hogy hatálya előzetes 12 havi felmondással bármikor megszüntethető volt. Minthogy a fel­mondás jogával mindezideig egyik fél sem élt, a szerződés még jelenleg is érvényben van. A legnagyobb kedvezmény a szerződós megkötésének idejében az auto­nom tarifa alapján való elbánással szemben voltakép csak a Németországnak az 1892-ben kötött tarifaszerződósben adott engedmények részeseivó tett, miután Nagybritannia, Olaszország és Svájczczal Rumániának szintén csak legnagyobb kedvezményes szerződései voltak; Rumániának Törökországgal fennálló tarifaszerződése csak specziálisan török czikkekre nézve állapit ván meg mérsékléseket, a mi érdekeink szempontjából nem jött figyelembe. A német-rumán szerződós révén nevezetesen a kaucsuk- és guttapercha árúk, gyapjúszövetek, pamutból és gyapjúból való paszománt- és szalagárúk, öntöttvasárúk ós kovácsolt vas- ós aezólárúk szerződéses vámjainak élveze­tébe léptünk. Rumania a legnagyobb kedvezményen felül a sertés- és juhbehozatalt biztositotta magának az állategészségügyi követelmények fenforgása esetén, továbbá állati termékeknek be és átvitelét bizonyos állategészségügyi kor­látozások és feltételek mellett. Bár a szomszédos viszony és a régi szoros gazdasági kapcsolat kívána­tosabbnak tüntette volna fel Rumániával való gazdasági viszonyunknak tarifa­szerződés alapján való rendezését, mégis mindegyik fél részéről megelégedéssel üdvözölték a békés gazdasági viszonyoknak egy legnagyobb kedvezményes szerződós alapján való biztositását is. Ezen szerződés kedvező hatását Rumániával való kereskedelmi forgal­munkra világosan mutatják a szerződés megkötését követő évekről szóló magyar és rámán statisztikai adatok, melyek a függelékben foglaltatnak. A magyar adatok az 1891-től 1908-ig terjedő időszakra vonatkoznak. A főeredményeken kivül a forgalom a tarifaosztályok szerint van kimutatva és tarifaosztályokon belül a főbb kiviteli, illetve behozatali czikkekre nézve teljes kópét adja Rumániával való árúforgalmunknak. Az 1891. évtől 1908. évig terjedő időszakra egyöntetű ós a forgalom­nak az egyes évek szerint való összehasonlítására alkalmas statisztikai anyagot összeállítani azért volt lehetetlen, mivel az 1906. évtől kezdve a változott vámtarifa folytán a statisztikai adatgyűjtés is más csoportositás szerint történik. A mint a statisztikai adatok mutatják, Rumániával való áruforgalmunk már 1891-től kezdve, a mely évben ezen országgal ismét békés gazdasági viszonyba léptünk, emelkedő irányzatot vett ós bár nem érte el az első szerződéses korszak (1876—1886. évek) forgalmát, azt mégis megközelítette. Az 1893. é kereskedel szerződés. (1 évi XLV

Next

/
Oldalképek
Tartalom