Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-829
829. szám. 57 doskodjanak, ha ezekre nézve teljeskorú gyámságának esete áll be. A 6. czikk akképen rendelkezik tehát, hogy a rendes tartózkodóhely országában minden végleges intézkedést el kell halasztani addig, míg a hazai hatóságok a helyi hatóságoktól a 4. czikkhez képest nyert értesitésre nem válaszolnak. Minthogy azonban minden országnak bizonyos érdeke fűződik ahhoz, hogy a területén rendes tartózkodóhelylyel biró külföldieknek gyámsági szempontból rendezésre szoruló helyzete rendezetlenül ne. maradjon, ennélfogva a 6. czikk 2. mondata értelmében abban az esetben, ha a hazai hatóságok a fentiek szerint nyert értesitésre kijelentik, hogy nem kivannak eljárni, vagy ha hat havi időtartamon belül nem válaszolnak, a rendes tartózkodóhely hatóságainak kell határozniuk a teljeskorú gyámsága felől. Felmerült az a kérdés, vájjon nem lehetne-e a hazai hatóság válaszának vagy a hat havi időtartam leteltének bevárása alól a helyi hatóságot kivételes esetekben jeledül akkor felmenteni, ha a külföldinek hazai törvénye megengedi, hogy lakó- vagy rendes tartózkodóhelyén helyezzék őt gyámság alá. Az egyezmény ilyen vagy hasonló kivételeket nem állit fel, mert nem akar eléje vágni a hazai hatóságok elhatározásának, a melyet azok tagadó irányban két módon is nyilvánithatnak, t. i. kifejezetten, ha kijelentik, hogy nem kívánnak eljárni, vagy hallgatagon, ha hat hónapon belül nem válaszolnak. Nem mutatkozott czélszerünek az sem, hogy azt az időtartamot, a melyen belül a 4. czikkben emiitett ér f esitésre a hazai hatóságoknak válaszolniok kell, az értesitést adó helyi hatóságok határozzák meg, mert ezek az időtartamot egyenlőtlenül és gyakran a hazai hatóságok viszonyainak kevéssé megfelelően tűzhetnék ki. A 6. czikk tehát az időtartamot maga áilapitja meg. A 6. czikkben jelzett hat hónap kezdőpontjára nézve a szövegből csak annyi következik, hogy ez az időtartam nem kezdődhetik az ott emiitett értesités elküldése előtt. Elküldés után azonban a hat hónap kezdetét veszi, de azt az időt, , a mely előreláthatólag eltelik addig, a mig az értesités rendeltetési helyére érkezik, a helyi hatóság figyelembe veheti. Szóba kerülhetne, vájjon abban az esetben, ha a hazai hatóságok hat hónapon belül kijelentik ugyan, hogy az eljárást meginditják, de azt hosszabb ideig például három évig be nem fejezik, nem kellene-e a helyi hatóságoknak megengedni, hogy az eljárást folyamatba tegyék. Az eljárás <ryorsitása csak abban az esetben állhat a tartózkodóhely 'országának gyakorlati érdekében, ha azokat az ideiglenes intézkedéseket, a melyeket a helyi hatóságok tettek, a hazai hatóságok visszavonták a nélkül, hogy a maguk részéről megfelelő intézkedésekkel helyettesitették volna. Ilyen esetben mi sem áll azonban útjában annak, hogy ha a hazai hatóságok eljárásának túlságos késedelmessége árt az országban tartózkodó külföldinek, a helyi hatóságok éppen e késedelemmel támogatott ujabb ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el. Az emiitett második határidő tehát gyakorlati szempontból nem szükséges. Másrészt pedig az egyezménynek abba az elvébe ütköznék, hogy a helyi hatóságok csak akkor járhatnak el, ha a hazai hatóságok az eljárástól kifejezetten vagy hallgatagon tartózkodnak. Ha a hazai hatóságok nem járnak el, a helyi hatóságoknak a 6. czikk értelmében figyelembe kell venniök azokat az akadályokat, a melyek a hazai hatóságok válasza szerint a teljeskorú gyámságát az ő hazájában gátolnák. A hazai hatóságok, ha válaszukban ezekre az akadályokra rámutatnak, megkönnyítik a helyi hatóságnak a 7. czikk pontos megtartását. A 6. czikk szerint a helyi hatóságoknak a kritikus hat hónap leteltéig csak a végleges intézkedéseket kell elhalasztaniok. Ellenben jogosítva vannak az emliFőrendi iromány. XIX. 1906—1911. 8
