Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-828
36 828. szám. területén lakolt, a hol a hatóságok nem állítanak ki szegénységi bizonyítványokat (nem vesznek át szegénységi nyilatkozatokat). Erre az esetre vonatkozik a 21. czikk 1-ső bekezdésének második mondata. Az utóbbitól eltekintve a 21. czikk megfelel az 1896. évi egyezmény 15. czikkének. A 52. czikkhez. Az 1896. évi egyezmény 16. czikke, a mely itt mint 22. czikk szerepel, változatlan maradt. A 23. czikkhez. A 23. czikk uj rendelkezés és a szegénységi jognak mintegy nemzetközi hatását szabályozza. Tegyük fel, hogy az egyik szerződő állam polgára a másik szerződő államban szegényjogot nyert. Megtörténhetik, hogy ugyanabban a perben harmadik szerződő államok területén kell kézbesítéseket teljesíteni vagy egyéb megkereséseket foganatosítani. Kérdés már most, vájjon ily jogsegély nyújtása alkalmával a szegénységi jogot abban a perben, a melyre nézve azt az egyik szerződő állam engedélyezte, el kell-e ismerniök a többi szerződő államoknak is. Ezt a kérdést a 23. czikk igenlő értelemben oldotta meg és következésképen a többi államok sem követelhetik ama költségek megtérítését, a melyeket akár kézbesítések teljesítése, akár egyéb megkeresések loganatositása alkalmával a megkeresett állam közegeinek (hatósági végrehajtónak) rendes közreműködése okozott. Meg kell azonban téríteni azokat a költségeket, a melyek a megkeresés szerint kivánt különös eljárásból származnak, vagy a tanuk és szakértők díjaira szükségesek. E költségeknek netalán szükséges előlegezéséről a szegényjogban részesülő fél helyett gondoskodni, a mennyiben a belföldi szabályok szerint lehetséges, annak az államnak feladata, a mely a szegényjogot engedélyezte, A megkeresett állam azonban ily előlegezésre semmi esetre sincs kötelezve. A konferenczián szóba került, hogy a külföldinek gyakran nehézségekkel kell küzdenie, ha nem lakik abban az országban, a hol szegénységi jogot akar nyerni. Az intézmény szellemének a konferenczia felfogása szerint az felel meg, hogy az érdekelt fél, költség, alakszerűségek és ügyvédi közvetítés nélkül egyszerű folyamodváuynyal terjeszthesse elő kérelmét annál a hatóságnál, a mely a szegénységi jog engedélyezése felől határozni hivatva van. V. Szciiiélyfogság. A 24. czikkhez. A 24. czikk első mondata megegyez az 1896. évi egyezmény 17. czikkével és megállapítja, hogy személyfogság, akár mint végrehajtási eszköz, akár mint egyszerű biztositási rendszabály, polgári vagy kereskedelmi ügyekben, nem alkalmazható a szerződő államok valamelyikéhez tartozó idegenekkel szemben olyan esetekben, a melyekben nem volna alkalmazható az illető ország polgárai ellen. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy ez a tétel, jóllehet az idegeneket a belföldiekkel jogilag egyenlő elbánásban részesiti, a külföldiekre a gyakorlatban
