Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

154 833. szám. ordinaires et ministres plénipotentiaires) ; a pápai internuntiusok velük egy sorban állanak; 3. a ministerresidensek (ministres résidents); 4 a diplomácziai ügyvivők (chargés d'affaires). A területenkívüliség a diplomácziai missió vezetőjén kivül kiterjed: a) családjának vele lakó tagjaira ; b) a missió tagjaira, a katonai és műszaki attachékat is ideértve, úgyszintén mindezen személyek családjának velük lakó tagjaira; c) a missióhoz tartozó egyéb hivatali személyzet tagjaira, úgymint titkárokra, irodatisztekre, lelkészekre, orvosokra ; d) a szolgaszemélyzetnek tagjaira. Ama kérdés eldöntésénél, hogy valakit a területenkivüliség megillet-e, bizonyos szerepet játszik az is, vájjon az a személy, kiről szó van^ a diplomácziai missió államának honosa-e vagy nem. Ha kétség támad az iránt, vájjon valamely személyt a területenkivüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, az igazságügyministerhez kell Magyarországon fordulni, a kinek nyilatkozata az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ának utolsó bekezdése éltelmében a biróságokra kötelező. 4 §• A 4. §. a magyar főudvarnagyi biróságnak peres ügyekben való hatáskörét állapítja meg pozitív irányban. Azokat a kivételeket, a melyekre a § bevezetése utal, az 5. és a 6. §. foglalja magában. A 4. §. 1. pontja szerint a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe tartoznak a királyi ház tagjainak a magyar szent korona országaiban levő hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek. A királyi ház tagjának birtokában álló hitbizomány a magyar szent korona országainak területén ez idő szerint csak egy van, jelesül az, melyet Károly Lajos főherczeg 1826. évi július hó 25-én alapított és a melynek első birtokosa néhai Albrecht főherczeg volt. Erre a hitbizományra nézve U Felsége hitbizemányi hatóságul 1851. évi február hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával a főudvarnagyi hivatalt jelölte ki. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében ugy a most emiitett hitbizományra, mint pedig a királyi ház tagjainak a magyar állam területén jövőben netalán alapítandó hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe fognak tartoznak. A 4. §. 2. pontjából, kapcsolatban az 5. §. 6 pontjával, általános szabályként következik, hogy a 3. §. 2. pontjában említett személyek hitbizományaira nézve felmerülő peres ügyek az 1868 : LIV. t.-cz. 21. §-ához, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 2. §-ához, HorvátSzlavonországokban, valamint Fiume városában és kerületében pedig az 1853. évi február hó 16-án kelt nyílt parancscsal a bírói hatáskör és illetékesség tárgyában kibocsátott jogszabályok 38. §-ához képest jövőre is a rendes kii*, törvényszékek hatáskörébe fognak tartozni. Kivételt a 4. §. 2. pontja csak Koháry István és Koháry András grófoknak 1723. évi január hó 12-én, illetőleg 1757. évi április hó 18-án, valamint Szász Coburg ós Gothai Ferdinánd herczegnek 1854. évi deczember hó 12-én alapított magyarországi hitbizományaira nézve tesz, midőn kimondja, hogy addig, mig e hitbizományok haszonélvezője a Szász-Coburg és Gothai herczegi család jogosult férfitagja, az emiitett hitbizományokra nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek a magyar főudvarnagyi bircsag hatáskörébe tartoznak. Ez a rendelkezés arra vezethető vissza, hogy ő Felsége a nevezett két Koháry gróf hit-