Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
770. szám. 59 Az idézett 4., b) czikk rendelkezésében kifejezésre jutó szerencsés megoldás azonban már teljesen biztositja a korábbi hazai belajstromozások által megszerzett jogoknak és igy az elsőbbségi jognak igénybevételét is. A megállapodás 5. czikke különös fontossággal bir, mert megállapítja, hogy a védjegy nemzetközi belajstromozása mily körülmények között tagadható meg. Fentebb megvilágítást nyert már a módositott párisi főegyezmény 6. czikkében és az ahhoz tartozó zárjegyzőkönyv 4. pontjában foglalt ama határozmány, hogy a származási országban belajstromozott védjegy az Unióhoz tartozó államokban (az Unio-főegyezmény 6. czikkében és a reá vonatkozó zárjegyzőkönyv 4. pontjában megállapított kivételtől eltekintve) egyedül alaki okokból nem utasitható vissza, habár az esetleg e tekintetben az illető államban fennálló szabályoknak nem is felel meg. Ezzel a határozmánynyal ós általában az Unio-egyezménynyel összhangban a madridi megállapodás 5. czikke megadja a lehetőséget arra, hogy nem alaki, hanem a belföldi törvényes határozmányokra alapított egyéb okokból valamely állam a berni nemzetközi iroda utján belajstromozni kivánt külföldi védjegy oltalmát megtagadhassa. De ez a vi&szautasitás is csak oly okokból történhetik, a melyek az illető államban mint származási országban való lajstromozásnál is érvényesíthetők. Nevezetes és az Unió szellemének különösen megfelelő rendelkezése a szóban levő 5. czikknek az, hogy az érdekelt a védjegy oltalmának ily megtagadása esetén ugyanazokat a jogorvoslatokat veheti igénybe, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be abban az országban, a mely az oltalmat visszautasította. A 6. czikk az oltalmi idő tnrtamát 20 évben állapítja meg, de egyszersmind kimondja, hogy az oltalom nem vehető igénybe oly védjegyre, a mely a származási országban oltalomban nem részesül. A nemzetközi oltalom tehát a védjegynek a származási országban való oltalmának fennállásához van kötve. Ehhez képest, ha a származási országban a védj egy oltalmi idő rövidebbre van megszabva vagy pedig ha az ott hamarább járt le, mert a nemzetközi lajstromozás csak későbben történt: ez esetben az oltalom a származási országban megujitancló és ekkor a nemzetközi oltalom a 20 évi idő lejártáig zavartalanul érvényesül. A 7. czikk értelmében az oltalmi idő 20 évenként az előirt eljárás szerint és a megállapított általános feltételek teljesitése, illetve fenforgása esetén mindig megujitható és e részben a szóban levő czikk a védjegytulajdonosok érdekében azt az előnyös rendelkezést foglalja még magában, hogy a berni nemzetközi iroda hat hónappal a védelmi idő lejárta előtt a származási ország hatóságának és a védjegytulajdonosnak figyelmeztetést köteles küldeni. A 8. czikk a nemzetközi lajstromozásért fizetendő és fentebb már ismertetett díj megszabását tartalmazza és e mellett azt a nevezetes rendelkezést, hogy a nemzetközi iroda az e díjakból befolyó összegből a megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után jelentkező felesleget a szerződő államok közt egyenlő részekben felosztja. A legutóbbi évben (1907) e felesleg mintegy 42.000 franknvi összegre rúgott. A 9. czikk előirja, hogy a származási ország hatósága minden lényeges változást, a mely valamely védjegyre vonatkozólag bekövetkezik, a nemzetközi irodával közölni köteles. Szükséges ez természetszerűleg abból az okból, hogy a védjegyek berni nemzetközi lajstroma mindig a tényleges állapotot hiteles adatok alapján tüntesse fel. Szintúgy a nemzetközi iroda közli e változásokat hivatalos lapja útján az ezen nemzetközi kötelékben álló államok érdekeltségével. 8*
