Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
GO 770. szám. A bruxellesi pótegyezmény által beiktatott 0. b) czikk különös határozmánvokat tartalmaz a védjegynek oly személyre való átruházása esetére, a ki nem a védjegy származási országában, hanem a megállapodáshoz csatlakozott valamely másik állam területén bir teleppel. Ily esetben ugyanis a származási ország hatóságának a nemzetközi irodát az átruházásról értesítenie kell, az iroda pedig beszerzi annak az államhatóságnak beleegyező nyilatkozatát, amelyben az uj védjegytulajdonos állampolgársággal vagy teleppel bir és végül az átruházásról a többi államok hatóságait is értesiti. E határozmány indoka az, hogy az ilyen átruházás által az illető védjegy hova tartozása (származási országa) is változást szenved. A 9 li) czikk második bekezdésében foglalt rendelkezés pedig lehetővé teszi, hogy egyes Unio-államok — igy Magyarország — védjegytörvénveinek oly rendelkezései, amelyek értelmében a védjegy a vállalattól el nem választható, továbbra is érvényesülhessenek. A 9. h) czikk harmadik bekezdése pedig — az Unió íőegyezmény 2. és 3. czikkeiben lefektetett elvnek megfelelőleg — kizárja azt, hogy a nemzetközi lajstromban oly személvre Írassék át valamely védjegy, aki a szerződő államok egyikének területén sem bir teleppel. A 11. czikk lehetővé teszi az ezen nemzetközi megállapodás létrehozásában eredetileg részt nem vett államok utólag való csatlakozását, a mi ép oly módozatok mellett történik, mint az Unio-főegyezméiryhez való utólagos csatlakozás. A 12. czikk értelmében a szóban forgó nemzetközi megállapodás ugyanazon erővel és tartammal bírván, mint az Unió párisi főegyezménye, az általa lótesitett szűkebb körű unióba való belépés a csatlakozás megfelelő bejelentését követő egy hónap múlva, az abból való kilépés pedig egy évvel a felmondás után válik joghatályossá. Végül e helyütt is kiemelni kívánom, hogy a jelen törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések a védjegyekre is vonatkoznak. 5. A hamis származási megjelölésekre vonatkozó liatározmányok. A bruxellesi pótegv r ezménynyel módositott Unió-főegvezmény 9. ós 10. czikkei a hamis származási megjelölésekre vonatkozólag is tartalmaznak határozmányokat, abból indulva ki, hogy valamely védjegynek vagy kereskedelmi névnek árúkon való jogosulatlan használata is megtévesztő lehet az árúk származása tekintetében. Az idézett czikkek szerint ugy azok a tárgyak, a melyeken valamely gyári vagy kereskedelmi védjegy vagy kereskedelmi név jogosulatlanul van alkalmazva, mint azok is, a melyek a származás megjelöléseként valamely meghatározott hely nevével a Valóságnak meg nem felelően olykóp vannak ellátva, hogy ez a hamis megjelölés egyszersmind" valamely költött vagy csalárd szándékkal bitorolt kereskedelmi névvel kapcsolatban jelentkezik: a bevitelnél lefoglalhatok, esetleg e helyett beviteli tilalommal sújthatok mindazokban az Unióhoz tartozó államokban, a melyekben a védjegynek vagy kereskedelmi névnek törvényes oltalomra igénye van, vagy a melyhez a költött kereskedelmi névvel kapcsolatban megjelölt származási hely tartozik. Az oltalom köre tehát meglehetősen szűk, mert czélszerübbnek látszott annak elkerülése, hogy az Unió-egyezmény az egyes államokban e részben érvényben álló törvényekkel esetleg összeütközésbe jusson.
