Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-753

222 753. szám. Nevezetesen látható, hogy mig a Tisza völgyében, a Szamosnál és a Kőrösöknél, a felügyeleti és felvételi költségektől, nemkülönben a különféle, eredetileg számba nem vett kiadásoktól el is tekintve, az előirányzatot jóval meghaladó munkálatok végeztettek, addig a Duna völgyében megtakarításokat kellett eszközölni, annál inkább, mert a téli kikötők és a különféle, eredetileg elő nem irányzott kiadások czímén tekintélyes összegek fedezése vált szükségessé. Midőn a Közép-Dunáról és az ország egyéb jelentősebb folyóvizeinek szabályozásáról szóló előterjesztés még a törvényhozás asztalán feküdt: jött közbe a Tisza völgyén az epochális 1895. évi ár viz, mely a folyó alsó szakaszán az eddigelé észlelt legnagyobb árvizeket is tetemesen meghaladta. Enuek hatása alatt a Tisza folyó átvágásaira nézve az 1894. III. t.-czikk indokolásában foglaltak szerint elfogadott méreteket is meg kellett változtatni. Nevezetesen az 1894. évi III. t.-czikkel engedélyezett 34 millió koronából 23,584.247 K 28 fill, a tiszai átvágásoknak továbbfejlesztésére volt szánva és pedig olyképen, hogy mivel az 1890-iki állapot szerint a tiszai átvágásoknak anyamederré való fejlesztésére — az önfejlődés tekinteten kivül hagyása mellett — 58 millió koiona szükségeltetett volna, a torkolattól Csongrádig az átvágások az anyameder 75°/o-ára lettek volna kifejlesztendők, a 96. számú borjasi átvágás kivételével, mely csak 50°/o ra volt előirányozva, mig a Csongrád felettiek pénzügyi szempontból az anyamedernek ugyancsak 50°/o-ára terveztettek kibővittetni. Ezzel szemben a végrehajtott munkálatokkal tényleg eléretett, hogy az időközi önfejlődés nagymérvű kihasználásával az összes kibőviteni tervezett átvások, a Szolnok feletti 4 átvágás kivételével, melyek egy-két év alatt be lesznek fejezve, anyamederré váltak. Megjegyzendő, hogy a tiszai munkálatok költségeiben 5 oly u] átvágás létesítésének összege is bennfoglaltatik, melyek az idézett törvényczikkben nem is voltak előirányozva, a mennyiben azok végrehajtását az időközben megejtett tanulmányok tették szükségessé. A mederrendezés és partbiztositások terén is sokkal több történt, mint a mi tlőirányozva volt, ugy, hogy a Tiszán, az árvédelmi társulatok töltéseit érdeklő szakaszain már a keletkező partszakadások megelőzésére szolgáló munkálatok is ^orra kerülhettek. A Szamoson, Bodrogon és a Körösökön az összes tervezett munkák, sőt azoknál jóval több lett végrehajtva. A Szamoson végzett több munkát szükségessé tette az időközben megtlakult ecsedi láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat végleges méretű töltéseinek kiépítése, az e szakaszon rendszerint előálló jégtorlódásoknak megszüntetése és végül Szatmár város veszélyeztetett árvédelmi helyzete. A Bodrog szabályozásánál szükségessé váló több munkával már az 1895.' évi XLVIII. t.-C/c. indokolása is számoh, rámutatván arra, hogy az előirányzathoz képest nagyobb összegre lesz szükség, mert e folyón csakis néhány átvágás bővítése és kiemelése vétetett czéllpa (t. i. az 1894. évi III. törvényczikkbenj, addig is, mig a rendszeres szabályozásra a tervek elkészülnek. A Körösökön a munkálatok siettetését követelte az egész Tiszavölgy ármentesítésére kiható ama körülmény, hogy ezen folyórendszert oda kellett fejleszteni, hogy árvizei megelőzzék a Tisza árvizeinek Csongrádhoz való megérkezését és igy a két folyó legmagasabb árvizeinek ugyanott egyidejű kulminatiója elkerültessék. A Maroson u végzett munkák úgy terjedelemre, mint a költségek tekintetében alatta maradnak az előirányzatnak. Ennek oka egyrészt, hogy az alkalma-