Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-664

664. szám. 21 Engedélyes köteles a különböző felépitményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számitott 1 /2°/o-áí és azonkivül a 23'6 kilo­grammos sínrendszernek megfelelő három teljes váltót és keresztezést 3 egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére 'bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépit­ményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállitő gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönségesés váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csa­varokat és sinszegek et egyáltalában nem szabad használatba venni, a sineket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határo­zott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltat­ván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való hasz­nálata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzeté­nek a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091 szám alatt kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194 sz. 686 s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasút fővonalán 6.500 folyóméter, szárnyvonalán 3.400 folyóméter, vontató vágányán pedig 300 folyóméter, tehát összesen 10.200 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Szabadka, Gservenka, Hódság és Újgombos csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Szabadka és Újgombos, továbbá a zombor—óbecsei h. é. vasút Gservenka, valamint a baja—zombor—újvidéki helyi érdekű vasút Hódság állomásain egyes felbontandó, illetőleg áthelyezendő vágányokból visszanyerendő sínek, váltók és keresztezések, a mennyiben azok még teljesen jó karban és használható állapotban levőknek fognak találtatni, ugyanott a felépítményben lsmét felhasználhatók lesznek. A Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon előállítandó vágányok, valamint az ezekhez való váltók és keresztezések, úgy­szintén az ezen állomásokhoz való csatlakozásoktól számitott 300—300 méter hosszban a helyi érdekű vasút folyóvágánya is elsőrendű vasúti felépitménynyel iesz előállítandó. Kivételt e tekintetben csak az Újgombos állomáson előállítandó y"° nt ^°telep vágányai képeznek, a melyek folyCméterenkint 23-6 kg. sulyu sinek­1 készítendők. Ugyancsak ily rendszerű felépítményből létesítendők a Gservenka es Hódság csatlakozó állomásokon áthelyezendő, illetőleg újonnan építendő vágányok is, megjegyeztetvén, hogy ugy a csatlakozó állomásokon, mint az uj helyi érdekű V áfvn vonalain es állomásain az összes felépitményi és egyéb szerkezetek kivétel nélkül teljesen uj anyagból állitandók elő. A közönséges talpfák tölgyfából, avagy esetleg bükkfából állitandók elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom