Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-609
90 609. szám. A javaslat törvénynyó váltával tehát a VIII. és a IX. fizetési osztályban levő 1.944 biró és ügyész közül 1.259, vagyis mintegy 70°/o azonnal magasabb fizetési osztályba kerül, de a fizetésrendezés előnyeiben nemcsak ezek, hanem a mai fizetési osztályokban most még visszamaradottak is részesülnek, mert a tömeges kinevezések következtében fizetési osztályuknak elejére kerülvén, a folytonos üresedésekkel ők is igen rövid idő múlva el fogják nyerni kineveztetésüket. Az 1. §. utolsó bekezdése a javaslatba foglalt rendezés továbbfejlesztésének lehetőségót biztositja. 2. §. Eddigi törvényeink, nevezetesen az 1891 : XVII. t.-cz. 28. §-ának második bekezdése, az 1893 : IV. t.-cz. 18. §-ának első és harmadik bekezdése és az 1907 : 1. t.-cz. 6. §-a, a VI. ós a VII. fizetési osztályba sorozott állások számát a birói ós ügyészi létszám egy bizonyos hányadában határozták meg. Mivel a javaslat 1. §a ettől a rendszertől eltérve, az egyes fizetési osztályba sorozott állásokat szám szerint határozza meg, az ezzel ellentétes előbbi rendel-, kezeseket hatályon kivül kell helyezni; ezt mondja ki a javaslat 2. §-a. 3. §. A kir Ítélőtáblák ós kir. főügyészségek szervezéséről szóló 1890 : XXV. t.-cz. 6. §-a szerint a kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminister albirákat rendel be, a kik a IX. fizetési osztályba tartoznak; ezt a rendelkezést az 1891 : XVII. t.-cz. 56. §-a azzal egósziti ki, hogy albirák elnöki titkári teendőkre is berendelhetők. A berendelés időtartama e jogszabályok szerint két év, a mely tartam kivételesen meghosszabbitható. Minthogy a javaslatban foglalt rendezés szerint az albirák többnyire rövid időt fognak albirói állásukban, vagyis a IX. fizetési osztályban tölteni, ennélfogva csak igen fiatal, egy-két évi birói szolgálattal rendelkező albirákat lehetne a kir. Ítélőtáblához berendelni, a mi pedig ennek az intézménynek a czéljával ellenkeznék. Ezért rendelkezik a javaslat ugy, hogy erre az alkamaztatásra VIII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birót vagy járásbirót is be lehessen rendelni. A 3. §. második bekezdése az 1890 : XXV. t.-cz. 6. §-ának a berendelt albirák részére pótlékot biztosító rendelkezését a törvényszéki biró vagy járásbíró berendelésére is kiterjeszti. Az 1893 : IV. t -ez. 2. §-ának c) pontja értelmében a budapesti elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott törvényszéki és járásbirák ós az ottani ügyészségeknél alkalmazott ügyészek évi 800 korona működési pótlókot kapnak. Minthogy a mai törvényszéki bíráknak, járásbiráknak és ügyészeknek zöme a javaslat szerint a VII. fizetési osztályba fog tartozni, ennélfogva a működési pótlékkal együtt nagyobb javadalmazásban részesülne, mint a budapesti kir. Ítélőtáblának szintén a VII. fizetési osztályba sorozott elnöki titkára és minthogy ez a körülmény az elnöki titkár fontos állásának alkalmas egyénnel betöltését is megnehezítené: ezt az indokolatlan különbséget meg kell
