Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-609
609. szám. 91 szüntetni és az évi 800 korona működési pótlékot a budapesti kir. Ítélőtábla elnöki titkárának is meg kell adni. 5. §. Az 1893 : IV. t.-cz. a birósági aljegyzőket az állami tisztviselők XI. fizetési osztályába sorozza. Ez a besorozás a birósági aljegyzőkre felette sérelmes és körükben állandó jogos panasznak a tárgya. A birósági aljegyzőkre megszabott egyetemi képesítettséggel rendelkező valamennyi állami tisztviselő hivatali pályájának kezdetén mint pl. ministeri segédfogalmazó, fegyintézeti orvos, postatakarékpénztári segódfogalmazó, segédmórnök, pénzügyi fogalmazó, jogügyi segódfogalmazó, rendőrségi segédfogalmazó a X. fizetési osztályba van sorozva, semmi elfogadható indok sem szól tehát a mellett, hogy az ugyanolyan képesitettségű és szintén fogalmazó-munkát végző s e mellett munkával erősen megterhelt birósági alkalmazottak az állami tisztviselők legalsó fizetési osztályába tartozzanak, a hol majdnem kivétel nélkül, csak kezelőhivatalnokok foglalnak helyet. Különösen méltánytalannak bizonyul ez a beosztás, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a birósági alkalmazott ezt a legalsó fizetési osztályt is rendszerint csak éveken át joggyakornoki minőségében kifejtett nehéz munka árán éri el. A javaslat ezt a visszásságot megszünteti ós pedig akkóp, hogy az aljegyzői állást eltörli és az összes aljegyzőket, a kik a törvény hatálybaléptéig aljegyzőkké ki lettek nevezve, már a törvény erejénél fogva jegyzőkké lépteti elő ós mint jegyzőket a X. fizetési osztályba sorozza. A jegyzői és aljegyzői állás közt fennálló különbséget egyébként annál inkább el lehet törölni, mert az aljegyzők is — igen kevés kivétellel — ugyanazt a hivatali munkát végzik, a mit a jegyzők. Az aljegyzői állásnak jegyzői állássá emeléséből szükségképen következik, hogy miután az aljegyzőktől a törvény eddig birói képesítést nem kivánt, tőlük mint jegyzőktől sem indokolt ily képesítést követelni. Az 5. §. második bekezdése tehát hatályon kivül helyezi az 1883 : I. t.-cz. 7. §-ának megfelelő rendelkezését. Mint már fentebb kiemeltem, a birósági aljegyzők ma is jóformán ugyanazt a munkát végzik, a mit a birósági jegyzők, azonban némely hivatali munkával, pl. az 1881 : XVII. t.-cz. 93. §-a értelmében csekélyebb fontosságú csődökben a csődbiztosi teendőkkel csak törvényszéki jegyző bizható meg. A mai szabályozáshoz alkalmazkodva, ki kell mondani azt, hogy azokat a hivatali teendőket, a melyeket a mai szabályok szerint csak jegyzők végezhettek, a törvény hatálybalépte után csak olyan jegyző végezheti, a kinek birói képesítettsége van. 6. §. A javaslat a birósági jegyzők anyagi helyzetén is kivan segíteni és részükre képesítési pótlókot rendszeresít. A képesítési pótlékban azokat a jegyzőket részesiti a javaslat, a kik birói képesítést szereztek, ha a X. fizetési osztályban már két évet töltöttek. Ëz a birói képesítés mielőbbi megszerzésére ösztönzésül is fog szolgálni. Minthogy a törvény életbeléptéig kinevezett jegyzőknek már van birói képesítettségük és rendszerint hosszabb aljegyzői és jegyzői szolgálatuk, a G. §. 12*
