Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-609
609. szám. 89 nek nyitva áll az, hogy kir. Ítélőtáblai birákká, főügyészi helyettesekké és törvényszéki elnökökké neveztetnek ki. A javaslat az alsóbb birói állások javitására helyezi a fősúlyt. Igen jelentékeny a VII. fizetési osztályba sorozott állások szaporítása. Ez állások számát az 1893 : IV. t.-cz. 18. §-ának első bekezdése a törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának egyötödében állapitotta meg, az 1907 : I. t.-cz. ezt a hányadot egyötödről háromtizedre emelte fel. Az 1907 : I. t.-cz. 6. §-ához képest tehát a VII. fizetési osztályban ez idő szerint 487 biró és ügyész van, a javaslat ezt a számot 1.000-re emeli, tehát 563 állással, vagyis a mostani létszámnak jóval több mint kétszeresére szaporítja. Ez a mai birói ós ügyészi összlétszámnak (VI., VII. ós VIII. fizetési osztály = 1.458) mintegy héttizedót teszi. A javaslatnak ez a rendelkezése — a VI. fizetési osztály állásainak szaporítását is ögyelembe véve — a VIII. fizetési osztályba tartozó birák és ügyészek közül 567 birónak és ügyésznek a VII. fizetési osztályba kinevezésére fog alapul szolgálni ; a ma a VIII. fizetési osztályban levő 875 biró és ügyész közül 567 a VII. fizetési osztályba lóvén kinevezendő, a mostaniak közül csak 308 marad meg a VIII. osztályban. Ehhez képest hozzávetőleges számítás szerint általában azok a birák ós ügyészek lesznek a VII. fizetési osztályba kinevezhetők, a kik az 1905. óv augusztus hónapia előtt nyerték a VIII. fizetési osztályba kinevezésüket ós csak azok maradnak a VIII. fizetési osztályban, a kik ebben az osztályban még hozzávetőleg 2 x /2 évet nem töltöttek el. Kedvező az albirák és alügyeszek előmenetelének a javítása is. Ma a VIII. fizetési osztályban 875 állás van ; ezzel szemben a javaslat ebben az osztályban 1.000 állást létesit. Minthogy pedig a fent előadottak szerint a mai törvényszéki birák, járásbirák ós kir. ügyészek közül csak 308 marad a VIII. fizetési osztályban (mert 567 a VII. fizetési osztályba kerül), ennélfogva ezt a 308 állást a rendszeresített 1.000 állásból levonva, a fenmaradó 692 állásba a IX. fizetési osztálybeliek fognak előlépni, vagyis 692 albiró és alügy ész lesz törvényszéki biróvá, járásbiróvá ós ügyészszé, minek következtében csak 377 albiró ós alügyész marad a legalsó birói fizetési osztályban, holott a mai létszám itt 1.069 állás. A javaslat azórt állapítja meg a IX. fizetési osztálybeli állások számát 380-ban, mert a költségvetési javaslat indokolásában kifejtettek szerint három uj alügyészi állás van szervezve. A kinevezések sorrendjét véve tekintetbe, hozzávetőleges számítás szerint az 1904. óv augusztus hónapja előtt kinevezett albirák ós alügyészek nyernek törvényszéki birói, járásbirói ós ügyészi kinevezést és csak azok maradnak albirák és alügyészek, a kik ebben az állásban még 3 l /2 évet nem töltöttek el. Ha továbbá az időközi kinevezések következtében beálló üresedóseket is figyelembe vesszük, a most feltüntetett előmenetel még kedvezőbbé alakul. Összehasonlítva már most a birói ós ügyészi status fizetési osztályainak a javaslatban felállított megosztását a mai megosztással, a következő eredmény áll elő. Az elsőfolyamodású bíróságokhoz kinevezett összes birák és ügyészek közül — ideértve az albirákat és alügyészeket is — a VI. fizetési osztályba tartozik: ma 5*6°/o, a javaslat szerint 5'9°/o, a VII. fizetési osztályba tartozik : ma 17-3°/o, a javaslat szerint 39-5%, a VIII. fizetési osztályba: ma B4*7°/o, a javaslat szerint 39-5 0 / 0 , a IX. fizetési osztályba pedig: ma 42-4°/o, a javaslat szerint 15'l°/o. Főrendi iromány. XIV. 1906—1911. 12
