Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-609

88 G09. szám. az elsőfolyamodású bírák, ügyészek és bírósági hivatalnokok helyzetén is javítottak ugyan valamit, de gyökeresen nem orvosolták a bajt. Már pedig kétségtelen, hogy ha valahol, úgy első sorban a jogrend fentartására hivatott birói és ügyészi személyzet körében kötelessége az államnak az, hogy a megélhetéshez szükséges anyagi javadalmazást kellőképen biztosítsa. Nem mellőzheti ezt a kötelességét az állam azért sem, mert ez a magas minősítéssel alkalmazott és minden más jövedelmi forrástól törvénynyel elzárt testület ernyedetlen szorgalommal kifejtett sikeres munkásságával helyzetének javítására érdemessé is vált. Hogy a birói és ügyészi kar anyagi helyzete javításra szorul, azt a képviselőház igazságügyi és pénzügyi bizottságai is elismerték, midőn az 1907 : I. t.-czikk kormányjavaslatára vonatkozó jelentésükben kijelentették, hogy ez a javaslat a birói és ügyészi kar helyzete gyökeres orvoslásának nem tekinthető, hogy a nagyobb anyagi áldozatokat igénylő gyökeres megoldás későbbre marad, és hogy a birák és ügyészek megfelelő javadalmazásáról később okvetlenül ^gondoskodni kell. Altalánosságban megjegyzem még, hogy a jelen javaslattal tervezett fizetésjavitást az 1908. évi költségvetésbe már felvettem, minthogy azonban a javaslat fizetésrendezési módozatai több törvényi rendelkezés módosítását teszik szükségessé: erről külön törvényjavaslatot kellett készíteni. A javaslat egyes rendelkezéseire a következőket adom elő : i. §. A javaslat az elsőfolyamodású birák ós ügyészek anyagi helyzetének javítását akkópen valósítja meg, hogy a birói ós ügyészi létszámot az egyes fizetési osztályok között a mainál sokkal kedvezőbb arányban osztja meg és a bíráknak és ügyészeknek illetőleg az albiráknak és alügyószeknek nagyobb részét magasabb, t. i. a VII. illetőleg a VIII. fizetési osztályba emeli ós csak kisebb részüket hagyja meg mostani fizetési osztályukban, a mivel a szolgálati idő méltányos figyelembe vételére módot nyújt. Két fizetési osztály, t. i. a VII. és a VIII. fizetési osztály helyett háromnak, t. i. a VII., VIII. és IX. fizetési osztálynak fentartását a pénzügyi tekintetek figyelembe vételén felül azért is czélszerünek tartja a javaslat, mert ezzel elkerüli az ugyanegy fizetési osztályban huzamos időn át való megmaradást, gyakoribbá teszi az előmenetelt és ezzel fokozza ós ébrentartja a munkakedvet. Az 1. §. az elsőfolyamodású birói és ügyészi állásokat az egyes fizetési osztályok között úgy osztja meg, hogy a VI. fizetési osztályba a mai 146 állással szemben 150 állást, a VII. fizetési osztályba a mai 437 állással szemben 1.000 állást, a VIII. fizetési osztályba a mai 875 állással szemben 1.000 állást, a IX. fizetési osztályba pedig a mai 1.069 állással szemben 380 állást soroz. , Ma a VI. fizetési osztályban 146 kir. ítélőtáblai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki biró és járásbiró, továbbá kir. főügyészi helyettesi czímmel felruházott kir. ügyész van. Ezeket az állásokat a javaslat csak négygyei szaporítja. Ez a szaporítás csekély ugyan, de nagymérvű szaporítás itt nem is indokolt, mert a magasabb birói és ügyészi állásokra órdemesek-