Főrendiházi irományok, 1906. XII. kötet • 545-549. sz.

Irományszámok - 1906-545

545. szám. 213 borok) elismert pinczekezelésénél, ideértve a tartóssá tételt is, egy térfogat ­résznél nagyobb mennyiségű alkohol keverhető száz térfogatrész borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás^az élelmi szerek, élvezeti czikkek és használati tárgyak forgalmáról szóló/ 1879. évi május 14-én kelt német birodalmi tör­vény (Reichs-Gesetzbl. 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében borhamisításnak vagy utánzásnak volna minősíthető. Az 1901. évi május 24-én kelt, emiitett törvény 3. §-ának 3. pontja, 5., 13., 16. és 18. §-ai értelmében, továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógytokaji (Medicinal-Tokajer), tokaji aszú, szomorodni vagy a tokaji bor­vidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, szá­rított gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy sűrített must­anyagoknak felhasználása mellett iparszerűleg előállítani vagy utánozni, vagy ilyen italokat, a mennyiben azok az emiitett gyümölcsök vagy anyagok felhasz­nálásával, ha nem is iparszerűleg állíttattak elő, eladni vagy árúba bocsátani. A tokaji borvidékhez tartoznak : a) Zemplén vármegye területén : Bekecs, Erdőbénye, Erdőhorváti, öolop, Józseffalva, Károlyfalva, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Legyesbénye, Mád, Monok, Bodrogolaszi, Olaszliszka,, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kistoronya, Vámosujfalu, Vógardó, Zombor, Bodrogzsadány községek területei ; b) Abauj-Torna vármegyében : Abaujszántó község területe. A szerződós 2. czikkéhez. 1. Árpának vagy árpamalátának a német vámterület szabad forgalmá­ból való kivitelénél beviteli jegyek csak olyképen fognak kiadatni, hogy vámértékük megállapításánál a legalacsonyabb vám fog alapul vétetni azon vámok közül, melyek az árpa egyes nemeire vagy felhasználási czéljaira mindenkor fennállanak. 2. A rongyok és a papirosgyártásra való egyéb hulladékok osztrák­magyar kiviteli vámja 100 kilogrammonkint a 9*60 koronát nem fogja meg­haladni. 3. Egyetértés jött létre az iránt, hogy a czukortörvényhozás tekinteté­ben a jelen szerződés határozatai a szerződő felek egyikét sem akadályoz­hatják az 1902. évi márczius hó 5-ón kötött brüsseli egyezményből folyó kötelezettségeinek teljesítésében. A szerződós 3. czik kéhez. 1. A szerződő felek valamelyikének ipari készítményeit megillető elbánás­ból az annak területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a vámkedvez­ményes kikészitési forgalomban előállított tárgyak nincsenek kizárva. A szerződő felek egymásközti forgalmában a jelen szerződés tarifáiban megállapított kedvezmények élvezete az azokban felsorolt azon árúkra nézve, melyek a kivivő országra nézve nagyobb gazdasági jelentőséggel birnak, csak abban az esetben fog származási bizonyítvány bemutatásától függővé tétetni, ha erre nyomós kereskedelempolitikai ok fenforog 2. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy sem azon árúkra nézve, a melyekre a szerződós életbeléptével az egyik vagy a másik fel területén a tengeren való behozatalnál vámengedmónyek maradnak fenn, az összegre nézve továbbmenő, sem más árúkra nézve új, a tengeren való behozatalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom