Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.
Irományszámok - 1906-544
106 644. szám. Különösen a fővasulakra vonatkozó forgalmi szabályzatok alapelvei, a vasúti jelzésekre, a személy- és árúforgalmi díjszabások és díjszabási kedvezmények kihirdetésére és a robbanó tárgyak szállítására vonatkozó szabályzatok, továbbá a vasúti üzletszabályzat mindkét állam területein, valamint azok kölcsönös forgalmában, mindaddig változatlanul megtartandók, mig közös egyetértéssel meg nem változtattatnak. Ily változtatás a vasúti üzletszabályzatot illetőleg, különösen oly törvényhozási intézkedések esetére, a melyek a fuvarozási jog elveit érintik, a két állam mindegyike részére fentartatik. Törekedni kell arra is, hogy a dijszabási határozmányoknak és az árúosztályozásnak fennálló, különösen az árúforgalomra vonatkozó közös dijszabási I. rész által kifejezésre jutott egyöntetűségét a vasúti igazgatóságok, lehetőleg fentartsák és tovább fejleszszék. Az alsóbbrendű vasutak (helyi érdekű vasutak, kisvasutak stb.) épitésének és üzletének szabályozása, a mennyiben az ily vasutak az egyik állam területének határain túl nem terjednek, a két állam mindegyikének önállóan fentartatik. A vasutakra nézve a két kormány közt Budán, 18G8. évi augusztus hó 21-én -,,. •.... •-, • -, wienben, i868.~évi juiius hó 29-éíT ^trejott ideiglenes egyezmény az azóta megváltozott viszonyoknak megfelelően egyetértő" revízió alá fog vétetni. X. Czikk. A vasúti díjszabások tekintetében, a Németbirodalommal kötött vám- és kereskedelmi szerződés 15. czikkének első bekezdésében és 16. czikkének második bekezdésében, illetőleg az ezen szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyv ezekre vonatkozó bekezdéseiben foglalt határozmányok, a két állam területeinek vasúti forgalmában is teljes mértékben alkalmaztatnak. Az iránt, hogy a két áll am vasúti igazgatásra nézve mily további különleges határozmányok bírjanak még érvénynyel, a két államvasút igazgatósága közt kötendő és a szakministerek jóváhagyását igénylő egyezmény fog rendelkezni. Titkos díjtételek a jövőben is ki vannak zárva. XI. Czikk. . Az összes konzulátusi ügyet a közös külügyminister vezeti. Gs. és kir. konzuli hivatalok felállításánál és megszüntetésénél vagy akkor, ha valamely konzuli hivatalnak magasabb vagy alacsonyabb osztályba való besorozásáról vagy arról van szó, hogy valamely konzuli hivatal hosszabb időn át betöltetlenül hagyassék, valamint a konzulátusok részére kereskedelmi ügyekben adandó utasitások megáliapitásánál a két kereskedelemügyi ministerrel egyetértés hozandó létre. Egyébiránt a két kereskedelemügyi és földmivelésügyi minister mindegyikének jogában áll a saját' hatáskörébe tartozó ügyekben a konzulátusokkal közvetlen levelezésbe bocsátkozni, melyek kötelesek a kivánt jelentéseket megtenni. A konzulátusok időszaki kereskedelmi jelentéseit a közös külügyminister tartozik mind a két kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerrel egyidejűleg közölni. A szakministereknek jogukban áll, hogy a közös külügyministerrel egyetértőleg kereskedelmi, mezőgazdasági vagy műszaki kérdések tanulmányozása czéljaból költségükön a külföldre szaktudósitókat küldjenek, a kik a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok oltalmában és támogatásában részesülnek és azoknak közvetítésével az illető külföldi hatóságoknál a feladatuk teljesítése végett szükséges értesülések megszerzése czéljaból be lesznek vezetendők. A konzuli illetékekre, azoknak kivetésére és beszedésére, valamint az ellenük támasztott felfolyamodásokra vonatkozó összes ügyekben utolsó fokon a közös külügyminister közigazgatási utón dönt és pedig amennyiben szükséges az érdekelt ministerekkel egyetértőleg. Idegen konzuli hivataloknak az egyik állam területén való felállitásánál és idegen konzuloknak működésük, megkezdéséhez való bocsátásánál a közös külügyminister az illető állam kormányával cgyelértőleg fog eljárni.
