Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-515

86 516. szám Ezek kormányzatát a magyar állam magának tartotta fenn minden irányban, tehát a birói jogvédelem tekintetében is. Semmi ok sem kényszeríthet arra, hogy e ságu ügykörre nézve a birói védelmet kizárjuk. Nem kell attól tartani, hogy a magyar bíróság törvénymagyarázata az W>7 : XII. t.-cz. értelmében kívánt s a törvénybe lefektetett egyenlő elvek s a közös vényesül« rű fogja, mert a biró ép úgy köti a törvény mint a közigazgatási hatóságot; s ha a törvény nem követeli azt, hogy a magyar hatóságok intézzék, úgy azt sem követelheti, hogy magyar bíróság ne járhasson cl ily ügyekben. Ausztria, igaz, nem terjesztette ki a birói védelmei az utóbbi ügyekre sem. De ez minket nem kötelez hasonló eljárásra. Ausztriának is teljes joga van ahhoz, hogy ezen törvények végrehajtásának módját bármikor a mi megkérdezésünk nélkül ráltoztathassa, s ezekben a közigazgatási hatóságoknak ép úgy, mint a biró- >knak azt a hatáskört juttassa, amelyet jónak lát. A bírói panaszjog köréből kizárt rendeletek második csoportját a mozgósítás :i ennek, valamint a mozgósitottsági viszonynak egész tartama alatt a ben álló rendeletek alkotják. A ii /. a müvelet, melylyel a «-aputok a békeállományból hadi állom hadilábra íztetnek. M » . sági viszonynak pedig katonai mükia/.t az állapotot nevezik, mely a m - megtörténte után áll elő, s tart mindaddig, míg a háború véget ér, illetőleg a csapatok hadilábról újra békeallományba li Inek (leszerelés). Érthető és az ügyek természete által igazolt, hogy az utóbbi rendeleteket a törvényjavaslat egészen ki akarja venni a birói panaszjog köréből. is a legfontosabb és legkényesebb katonai müvelet. Itt az állam i] lehet szó, melynek m. mindenekfeletti érdek. A bíróság nem alkalmas szerv arra, hogy ilyen ügyekben ítélkezzék. A biróság kizárólag a törvényességet vizsgálhatja s ez nem lehet kizárólagos szempont ott, hol az állam legéletbevágóbb érdekei, esetleg léte forognak kérdésben. A mozgósítás nagy fe'- el jár s a törvényjavaslatnak távolról sem czélja, hogy a kormányt ennek a felelősségnek viselésétől felmentse. Csupán az az álláspontja, hogy a felelősségre vonást ebben az esetben helyesen csak a nemzet, illetőleg képviseleti szerve : az országgyűlés gyakorolhatja. Az 5. §-ho2. E §. a pax d foglalkozik, s a törvényhatósági bizottság közgyűlését és a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább felét jelöli meg ilyenekül. A törvényhatóság egyetemét képviselő bizottság közgyűlésének panaszjoggal való felruházása akkor, midőn a törvényhatóság jogkörének védelméről van szó, sokkal t- :> intézkedés, sem hogy érvekkel kellene támogatni. Arra, hogy a bizottmgi tagok felének is hasonló jogositványnyal való felni 1 hozzam javaslatba, az indított, hogy fordulhatnak elő esetek, midőn a törvényhatósági bizottság szabályszerű működése akadályokba ütközik, s akaratát nem nyilváníthatja. Ha a panaszjog kizárólag a törvényhatósági bizottságot illetné, elegendő lenne akár a közgyülé- „hiúsítani, akár pedig a közgyűlést a határozataiban meggátolni, hogy a birói védelem igénybevétele — legalább hosszú időre — lehetetlenné váljék. Avégből tehát, hogy a törvényhatóság törvényes képviseletére hivatott bizott ikarata ilyen esetekben pótolható legyen s a törvényhatóság jogainak védelme ne nyezöre legyen ruházva, szükséges a panaszjoggal a bizottsági tagok fel közgyűlésen kívül is felruházni.