Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
84 515. szám. Természetes, hogy az 5. §. b) pontjában jogosított bizottsági tagok panaszis csak azon törvényhatóság sérelmeire terjed ki, amelynek az illetők bizottsági tagjai. „Sérelmesének tekintendő az illető törvényhatóság jogjait sértő minden intézkedés, tehát pl. minden rendelet, mely a törvényhatóságtól vagy valamelyik közegétől törvénytelen intézkedést kíván, tekintet nélkül arra, vajon a kivánt intézkedés a törvényhatóságnak, mint olyannak érdekeit is sérti-e? A törvényjavaslat a jogsérelmeket, melyek ellen birói segély vehető igénybe, három csoportra tagolva osztályozza. Nevezetesen helyt ad a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak a törvényhatóságra sérelmes rendelet, határozat vagy intézkedés ellen : 1. azon az alapon, hogy az a törvényhatóságnak, a törvényhatóság szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti ; 2. azon az alapon, hogy azzal a minister (kormány), vagy a ministernek (kormánynak) közege a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvény•sen gyakorol, vagy 3. azzal törvényt vagy más törvényes szabályt sért. A birói eljárásra jogcímet szolgáltató sérelmeknek ez a részletezése talán »legesnek tűnhetik fel, annyival inkább, mert „a törvények vagy más törvényes szabályok megsértése" tulajdonkép a törvényhatóságot fenyegető minden sérelmet felölel, s igy a 3. pontban szigorúan véve az előbbi kettő is benfoglaltatik. A törvényjavaslatot a részletes körülírásban az vezeti, hogy azt a területet, melynek védelmét czélul tűzte ki, minél jobban körülzárja, s amennyire lehet, ne jon biztosítatlan pontokat, melyeket a támadás arra használhat fel, hogy rajtuk át a visszaszorítás veszélye nélkül nyomuljon a törvényhatóság számára fentartott jogkörbe. így különösen is biztosítékot akar nyújtani az ellen, hogy a kormányhatalom no gyakoroljon oly jogokat, melyek a törvényhatóság hatáskörébe tartoznak, továbbá Uen, hogy őt megillető jogokat se gyakorolhasson törvényellenesen, azaz olyan szervek vagy közegek utján, melyeket a törvény nem ismer el illetékeseknek a korín ányakarat közvetítésére, vagy más meg nem engedett alakban, pl. közvetlenül, midőn pedig a törvény a törvényhatóságnak vagy valamely szervének közreműködését írja elő. A jogsérelmek részletezését azért is czélszerünek tartottam, mert ez a panasz szabatos megfogalmazásánál támpontul, s a védett jogok természetére nézve felvilágosításul szolgálhat. A 2. §-hoz. A 2. §. ép ugy, mint a következő 3. §. nem kiegészíteni vagy betetőzni kivánja az 1. §-ban foglalt általános kijelentést, sem tüzetesen kifejteni ennek tartalmát, hanem csak példaként, mintegy az 1. §-ban tett kijelentés irányának megvilá;ml sorol fel néhány kiváló esetet azok közül, melyekben a törvényhatóság . sarkalatos, világos szavakkal a törvénybe iktatott jogainak megsértése miatt lesz a közigazgatási biróság előtt eljárásnak helye. A 2. §. egyébként maga sem marad a szigorú taxatio keretében, mert az a) pontjában alapul vett törvényhely általában szól olyan esetekről, midőn a minister (kormány), habár ehhez nincs joga, a törvényhatóság hai U megsemmisíti a törvényhatóság he/ /« határoz. így már ezen pontnál fogva is a legkülön•>bb természetű ügyeknek eg. >rtja menne át — az 1. §. elvi kijelentése nélkül is — a közigazgatási biróság hatáskörébe. Mig az a) pont a törvényhatóság hai mai általános r lomboritja kormány jogtalan beavatkozása ellen, addig a b) és c) pontok két olyan különös -it vámnak védelmét emelik ki, melyek mindegyike alapvető fontosságú alkatrésze «kormányzati jogkörnek. Ezek : a szabályrendeletek alkotására vonatkozó jog, továbbá a törvényhatóságnak az a joga, hogy a törvényeket és a kormánynak hozzá
