Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-516
116 516. szám. zendo ki. A bajor hatásköri biróság 11 tagja közül az elnököt és 5 tagot a legfőbb törvényszék vagy főtörvényszék biráiból, 5-öt pedig a közigazgatási körvényszék biráiból nevez ki a király. Württembergbell a bíróság elnökből és 6 tagból áll, akik közül •£ a főtörvényszék tagja, a többi magasabb közigazgatási tisztviselő vagy ilyen állást viselt egyén. .ban a biróság 11 tagja közül b-ot a íölürvényszék biráiból, a lobbii a felsőbb közigazgatási hivatalnokokból kell kinevezni. Badfttthen a l»r ik 1.) tagja van, akik közül 8 a főtörvényszék bírája, 5 pedig Öbb közigazgatási liivatalnok vagy közigazgatási báró. Ezekben az Ságokban tehát mindenütt a bírói elem a túlnyomó. Sőt ott is, ahol a tagok egy részére a magasabb közigazgatási hivatalra való képesít»van megszabva, tényleg inkább a közigazgatási biróság tagjait nevezik ki. Ausztriában az 1867. évi derzemher 21-en kelt törvény a hatásköri összeütközések eldöntését a Reichsgericht hatáskoréhe utalja. A Reichsgericht azonban tulajdonképpen nem all az osztrák rendes bíróságok élén, hanem inkább közigazgatási bin /, az alkotmányszerüen biztositott politikai jogok számára. A Reichsgericht a oa.-zár által kinevezett elnökből alelnökből, továbbá 12 tagból és 4 póttagból áll, akiket a császár (élében <iz urak házának, feléhen a képviselőháznak javaslatára életfogytig nevez ki. Ha a Keichsgericht és a köziga/ g között merül fel hala -szeütközés, azt az 1875, évi október 22-iki törvény értelmében e két b ik az illető elnök által esetröl-esetre kijelölt négy-négy iból alakult tanács dönti el, amelyben a legfőbb bíróság elnöke elnököl. Az 1*72. évi május 24-iki franczia törvény alapján felállított hatásköri biróság az er elnöklete alatt az államtanács által közül választott három államtanácsosból, a semmitöszék által bői választott bárom tagból, továbbá az ezek által választott bíróból és helyettesből áll. Az alelnököt saját kebelükből titkos szaztják. Az elnöki tennivalót rendszerint az alelnök végzi, ogy, k tényleges elintézésébe az igazságügyminister nem foly be. A belga alkotmány 106. czikke szerint a birói és közigazgatási hatóság között támadt hatásköri összeütközési ügyekben a semmitöszék a törvényben meghatározott eljárás szerint határoz. A legtöbb állam súlyt helyez tehát arra, hogy a hatásköri összeitkti ú az ítélkezés függetlenségének, pártatlanságának és teljes inak nn jett birói elemekből szervezze. Erre az álláspontra helyezkedik ez a javaslat is, midőn a hatásköri bíróságot tisztán birói elemekből alkotja v abból a közigazgatási hivatalnoki eh kizárja. A közigazgatási hivatalnoki elemek bevonása mellett a közigazgatási szakismeret és a közigaz. érzék szempontjából lehetne ugyan szót •Ini; a javaslat azonban ezt az elemet azért mellőzi, mert a döntő súlyt a függetlenség és a pártatlanság intézményes biztositékára helyezi inert a köz g közreműködésében is biztosítva látja a közigazgatási szakértelmet Annál a rendszernél, ne int elnökét a biróság maga választja, a biróság tekintéh érdekében rübbnek véli a javaslat annak
