Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

516. szám. 115 köri összeütközések elintézésére szolgál. Kizárja tehát a hatásköri biróság elintézési köréből a birói hatóságoknak egymás között, valamint a közigazgatási hatóságoknak egymás között felmerülő összeütközésének elintézését; kizárja továbbá a hatásköri biróság elintézési köréből azokat az összeütközési eseteket is, amelyek a katonai büntető hatósággal szemben merülnek fel. Ezekre nézve a mostani szabályok érintetlenül maradnak és az ezek irányában felmerülő összeütközési esetek elintézéséről másutt kell gondoskodni. Természetes, hogy a katonai hatósággal nem büntető ügyben felmerült összeütközés elintézése ez elé a biróí elé fog tartozni, mert a katonai hatóság ebből a szempontból a közigazgatási hatóságok közé tartozik. A ministertanácsnak idevonatkozó hatáskörére nézve felmerült esetben eddig sem támadt kétség. Az, hogy valamely hatóság birói vagy közigazgatási hatóságnak tekintendő-e, rendszerint kétség tárgya sem lehet ; csak oly esetben lehet ez kétséges, amikor a közigazgatási hatóság nem igazgatási ügyben, hanem magánjogi vagy büntető ügyben, vagyis olyan ügyben jár el, amely tulaj donképen a birói hatáskörbe tartozik és csak czélszerüségi okokból van közigazgatási útra utasitva. Habár a közigazgatási hatóság ez ügyekben átvitt hatáskörben birói munkát Yégez, és törvénykezési ügyet intéz is el: mégis közigazgatási hatóságnak kell azt tekinteni a hatásköri összeütközések szempontjából ; mert elvi határvonal nem lévén arra nézve, hogy valamely ügy objectiv jellegénél fogva administrativ vitás ügy vagy pedig törvénykezési vitás ügy-e, az objectiv felosztás alapján bonyodalmak állhatnak elő, amelyek a subjectiv felosztás alapul vételével elkerülhetők. A ministertanács eddigi gyakorlata is pl. a cselédbérügyekben eljáró föszolgabirót, a kihágási ügyben itélő közigazgatási hatóságot, a magánjogi követelés felől itélő községi biróságot nem birói, hanem közigazgatási hatóságnak tekintette. A javaslatnak is ez az álláspontja, amelyet kifejezetten azért nem tart szükségesnek kijelenteni, mert az e szempontból biróságnak tekintendő hatóságot a rendes biróság szó eléggé kifejezi ; a közigazgatási hatóság, ha birói működést végez is, rendes biróságnak semmi esetre sem tekinthető. 2. és 3. §. E §-ok a hatásköri biróság szervezetét határozzák meg. Minthogy a hatásköri biróság a rendes biróság, a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között felmerülő összeütközési eseteket Tan hivatva elintézni, a dolog természetéből következik, hogy vegyes biróságnak kell lennie. A német birodalmi birói szervezeti törvény (Gerichtsverfassungsgesetz) a hatásköri biróság szervezését a birodalom egyes országai külön törvényhozásának hagyja fenn, kimondja azonban, hogy a biróság felének vagy a Reichsgericht, vagy az Oberstes Landesgericht, vagy az Oberlandesgericht tagjaiból kell állania. Poroszországban a hatásköri biróság a király által kinevezett 11 tagból áll, akik közül 6 a berlini fötörvényszék tagja, 5 pedig magasabb közigazgatási szolgálatra, vagy birói állásra képesitett egyének közül