Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-516
112 516. szám. 2-ik méUékUA ù/z 516. számú irományhoz. Indokolás a hatásköri bíróságról szdló törvényjavaslathoz. Alkotmányunknak egyik alapvető tétele, hogy mindegyik ága az államhatalomnak a törvényesen megállapított hatáskör korlátai közölt teljesítse feladatát. Nemcsak az államhatalom kellő egyensúlyának^ de a küzszahadságnak az érdeke is megköveteli, hogy egyik balalmi ág a másiknak tü, fii biztosított önálló hatáskörébe ne avatkozzék. A birói alaptörvény, az 1869 : IV. t.-czikk 1. §-a is kimondja, hogy sem a közi isi, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Az egyes hatóságok, a bíróság, a közigazgatási hatóság és a közi-í bíróságok hatáskörének meghatározása mindenütt bonyolult és abályba van foglalva; nálunk azonban, ahol igen sok büntetőjogi és magánjogi ügy van a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalva, 68 ahol a k< atási bíróság hatásköre is tüzetes felsorolással (taxatíve) van az 1896: XXVI. t.-czikkben meghatározva, különösen nagy szambán fordulnak elö oly hatásköri szabályok, amelyek nem lévén szabatosan megalkotva, nehezen kezelhetők és így igen gyakran merülnek fel hatásköri összeütközések vagy ugy, hogy egyik hatóság sem akar az ügyben eljárni, vagy pedig ugy, hogy ugyanazt áz ügyet több hatóság akarja a maga hatáskörébe vonni. m államok féltékeny gonddal, intézményes biztosítékkal veszik körül az államhatalmi szétválasztás megállapított rendjének sérthetetlenségét; a legtöbb államban független birói testület a bírói eljárás biztosítékaival vértezetten őrködik afölött, hogy se a birói hatalom ne ragadja magához a köziga körébe tartozó ügyeket, se a végrehajtó hatalom ne törjön be a birói területre. Nálunk ez az őrködés politikai testületre, a kormányhatalom legfőbb szervére: a ministertanácsra van bízva. Az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a ugyanis kimondja, hogy a birói és közL -i hatóságok közt felmerült illetőségi (helyesen: hatásköri) összeüt. elintézésére a törvényhozás további intézkedéséig a minis-