Főrendiházi irományok, 1906. VIII. kötet • 394-430. sz.

Irományszámok - 1906-429

429- Bzám. 280 Az alkalmazott beosztásánál, rendes körülmények közt, a dolog természeténél fogva, figyelemmel kell lenni az illetőnek szakképzettségére, a vasúttól azonban a szolgálat akadálytalan ellátása érdekében nem lehet megvonni azt a jogot, hogy kivételes esetekben ettől eltéröleg is intézkedhessek, különösen abban az irányban, hogy szükség szerint az alkalmazottat alsóbbrendű teendők ellátására oszthassa be, mint amilyen szakképzettségének megfelel. Egyébiránt maguknak az alkalmazottaknak érdeke szintén megkivánja, hogy időnkint tulajdonképenrszakmájuktól eltérő beosztásban is működhessenek, amennyiben ily módon kiképeztetésük szélesebb alapot nyer és megmenekülnek azon hátrányoktól, melyekkel a szakképzettség egyoldalúsága jár, ami, különösen hosszabb szolgálati idő eltöltése után, súlyosan visszahat, nem is annyira a vasút, mint az alkalmazott rovására. Szolgálati érdekből az alkalmazott bármikor áthelyezhető, s ez irányban nyert utasitásoknak az illető haladéktalanul eleget tenni köteles, mivel különben úgy tekintetik, mint aki engedély nélkül marad távol a szolgálatból. (16. §.) Habár az áthelyezésnél elsősorban a szolgálati érdek irányadó, mégis kötelességévé teszi a törvény a vasutaknak, hogy e mellett az alkalmazott érdekeit is lehetőleg figyelembe vegyék, még pedig nem csupán méltányosságból, hanem főleg azért is, mert a két rendbeli érdek találkozása és összeegyeztetése a szolgálat ellátására csak kedvező kihatással lehet. Az alkalmazott érdekének egyik gyakorlatilag fontos esetét, midőn nevezetesen a gyermekek iskoláztatásának megkönnyítése forog kérdésben, a törvényjavaslat külön is kiemeli. A szolgálat megfelelő ellátása szempontjából nem közömbös a vasútra nézve az alkalmazott lakóhelyének megválasztása, miért is meg kell adni a vasútnak a jogot, hogy az alkalmazottnak lakóhelyül bizonyos körzetet kijelölhessen, midőn t. i. az nem lakhatik az állomáson, vagy szolgálati helye közvetlen közelében. Ez iránt a jelen szakasz utolsó bekezdése intézkedik. Mennyiben kell tekintettel lenni a szolgálat beosztásánál a rokonsági kötelékre, annak kizárása érdekében, hogy oly állásokba, melyekben az alkalmazottak egymást közvetlenül ellenőrizni tartoznak, bizonyos rokonsági viszonyban levők be ne osztassanak, ennek szabályozása a vasutak intézkedési jogának tartatott fenn, miután e tekintetben, a magánvasutaknál követett gyakorlat nem egészen felel meg az államvasutaknál fennálló szabályoknak. Ugyanez áll az esetenkint előálló érdekeltség tekintetében. 16. §. A 16. §. az alkalmazottak szigorú kötelességévé teszi, hogy szolgálatukat vagy szolgálati helyüket fölebbvalójuk engedélye nélkül el ne hagyják. E kötelesség pontos betartása a vasúti szolgálatban annyira fontos, hogy az nem szorul bővebb indokolásra. A szolgálati hely elhagyásának tilalma akként értendő, hogy az alkalmazottnak szolgálatmentes időben sem szabad állomáshelyétől előzetes engedély, illetve bejelentés nélkül eltávozni. E szabály szigorát azonban az egyes vasutak szolgálati szabályzatai a helyi viszonyokhoz képest a szükségnek megfelelően, esetleg enyhithetik olyformán, ha az illetékes szolgálati főnökségeket felhatalmazzák arra, hogy a szolgálatmentes időben való távozásra az engedélyt az illetőnek egyszersmindenkorra — visszavonás fentartásával —• megadhatják, hogy ne kelljen azt minden egyes esetben külön kérni. Főrendi iromány. VIII. 1906 1911. 37