Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-359
359. szám. 39 azonban azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ezen személyi pótlék a magasabb fizetési fokozat elérésekor és ennek mértékéig beszüntetendő. Az állami elemi népiskolai gondnokságok számára kiadott ministeri utasitás az állami iskola igazgató-tanitójának teendőit igy irja elő: »Az igazgató-tanitó a vezetésére bizott állami elemi népiskola lelke, a ki felügyel az intézet szellemi és tanulmányi ügyeire, vezetője az állami elemi népiskola összes belügyeinek.« Ilyen fontos teendők végzéseért az igazgató-tanítók eddig is részesültek bizonyos tiszteletdíjban. Ezen tiszteletdíjakat javaslatomban igazgatói pótlék czímen, méltányosan felemelve, rendszeresitem. Népoktatásunk a hozzáfűzött nagy nemzeti, népmüvelödési és szocziális feladatát csak ugy képes kellőképen megoldani, ha a népoktatásnak különböző tagozatai szervesen kapcsolódnak egymáshoz és ha azokat egységes szellem hatja át. E végből az állami népnevelés legtökéletesebb kialakulásban ott található, a hol az állami kisdedóvó-intéz-1 az állami elemi népiskola mindennapi tanfolyamával, ez pedig gazdasági irányú ismétlő-iskolával van szerves kapcsolatban, a hol tehát az ifjúságot 3-túl 15 éves koráig, tehát 12 éven át egységes nevelési elvek szerint gondozhatják, s igy elégséges idő van arra, hogy az ifjuságban a hazafias szellem, a vallásos és erkölcsi érzület gyökeret verjen, és hogy a nép minden fia a közéletre szükséges alapismereteket és életfoglalkozásának megfelelő gyakorlati tudást megszerezze. Ha még az állami iskolából kikerült ifjúság is 15—20 éves koráig a tanítói kar buzgó vezetése mellett ifjúsági egyesületté alakul, és életének legfogékonyabb korszakában szép, jó é nemes irányban művelődik, biztosan számithatunk arra, hogy az ilyen szervezetű népoktatás a közéletre áldásos hatással lesz. Az ország számos községében van már ilyen szervesen kapcsolt népoktatásunk, s az abból kikerült iíjuság 500-nál több ifjúsági egyesületben műveli szivét és lelkét. A népnevelésnek ezen magasabb érdeke' indított arra, hogy az állami kisdedóvodát az állami iskolával szoros kapcsolatban állónak s evégből a kisdedóvónőt az állami tanítótestület rendes tagjának tekintsem. 9. §. Az állami tanítótestületben évről-évre nagymérvű a hullámzás, s ez főleg abból ered, hogy a kisebb és elszigeteltebb községekben működő tanítók ugyszól va állandóan nagyobb és nyiltabb helyre törekszenek. Milyen nagy hátrányára van ez a gyakori tanitóváltozás főleg az iskola nevelő hatására és s/ellemére, de magára a tanitás sikerére is, azt felesleges bővebben megokolnom. Ez a hullámzás jövőben, a midőn a tanítói alapfizetések három csoportba lesznek beosztva, könnyen még nagyobb mérvet ölthetne. Főleg ellensúlyozására tehát, de egyáltalán a tanitói jó közszellem és nemesebb törekvés jutalmazására vettem fel javaslatomba azt a rendelkezést, hogy a kiváló érdemeket szerzett állami tanítók és tanilónők állomáshelyükön igazgató-tanítókká, illetőleg igazgató-tanitónőkké léptethetők elő, és e minőségben évi 200 korona fizetés természetével biró pótlékban részesitendők. Ehhez hasonló rendelkezést vettem fel a községi és hitfelekezeti n ptanilók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatom 4. §-lbau. Az állami tanítók mostani számát véve alapul, a javaslatban megállapított arány keretében ebből a rendelkezésből egy évre 22.576 korona költség áll elő.
