Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-359

+ 38 359. szám. tokká történt kineveztetésük alkalmából az eddig követett gyakorlat szerint is figyelembe kell venni. Ezek tehát állami tanítókká a A) kimutatásban szolgálali évüknek megfelelő fizetéssel neveztetnek ki. Ugyancsak figyelembe kell venni azon községi és hitfelekezeti népiskolák tanilónak ezen minőségükben töltött szolgálati idejét, a mely községi vagy hitfelekezeti iskola állami kezelésbe vétetett. Ezen esetekben a közoktatási kormány addig is figyelemmel volt az ilyen tanítók szerzett jogaira, a mennyiben, ha mint községi, vagy felekezeti tanítóknak magasabb illetményük volt, mint a mennyi alapfizetést addig az állami tanítók élveztek, állami tanitókká történt kinevezésök alkamával ezen különbözetet számukra személyi pótlékként eddig is utalványozta. Ezen szerzett jogok méltánylásául vettem fel javaslatom 4. §-ának 2. pontjában azt a rendelkezést, hogy az állami kezelésbe vett községi vagy felekezeti népiskolánál végleges minőségben alkalmazott és törvényes képesítéssel biró minden tanitó fizetése állami tanítóvá történt kinevezésekor/az ugyanazon iskolánál 1893 : XXVI. t.-cz. életbelépte után, pontosan ugyanazon év október hó 1-től megszakítás nélkül töltőit tanítói szolgálali éveinek beszámításával az A) kimutatásban megállapított fizetési fokozat szerint állapítandó meg. Az 1893. év előtti szolgálati időt az okból nem volna méltányos beszámítani, mivel a községi és felekezeti népiskolai tanítók korpótlékainak megállapításánál sem számit az 1893. év előtt töltött szolgálati idő. Az oly községi és hitfelekezeti népiskolai tanítók előző szolgálati idejének figyelembe vétele viszont, a kik saját kérésükre neveztetnek ki állami tanitókká, azért nem indokolt, mert ezek önként folyamodván kinevezésért, az állammal szemben szerzett jogokra nem hivatkozhatnak. Különben is a beszámítás elvének általános elfogadása mindaddig, mig az állami és a nem állami tanítók illetményei közt ez utóbbiak előnyére különbözet áll fenn. a községi és felekezeti tanítóknál olyan törekvések zsilipjét nyitná meg, a mely a községi és felekezeti népiskolák érdekeit mélyen sértené. 5. §. . Ezen §. rendelkezése eltér az eddig követett gyakorlattól, hogy az állami tanítók fizetése, az 1893: IV. t.-czikk rendelkezése szerint vagy a hó 1-től, vagy 16-tól kezdve utalványoztatott. — Javaslatom szerint a tanitó fizetése az állás elfoglalásának napjától kezdve utalványozandó ki, vagyis a fizetés az állam szolgálatában eltöltött minden napra kiszolgáltatandó s nem állhat elő, a mint eddig előfordult, az az eset, hogy az állami tanitó esetleg 14 napi állami szolgálatért semmiféle illetményben nem részesült. 6. §• Az állami tanitó, ha természetben lakást bir, lakáspénzt nem nyer. Gzélszerűnek mutatkozott ugy itt, mint a községi és felekezeti tanítókra vonatkozó törvényjavaslatban a lakás legkisebb terjedelmét megállapítani. 7. §• A mint eddig gyakrabban megtörtént, ugy ezután is elő fog fordulni, hogy különösen a 4. §. alapján átvett állami tanítóknak az A) mellékletben megállapított fizetési fokozattól eltérő magasabb illetményöket, számára kinevezésekor személyi pótlék czímén, a szerzett jog alapján biztosítani kell. A 7. §. erre nézve