Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-379

379. szám. ,391 3. §. Az 1893 : XXVI. t.-cz. 2. §-a a tanítók ötödéves korpótlékát 50 frtban állapította meg, a mely öt izben vált esedékessé. Ezzel szemben ez a törvényjavalat összesen hat (négy kétszáz, két egyszáz koronás) korpótlékot állapit meg. E/.zel a tanitó 30 évi szolgálat után az 1. fizetési csoportban 2200 korona, a II. csoportban 2100 korona és a III. csoportban 2u00 korona végjavadalmazást fog élvezni. Korpótlék tekintetében a szolgálati időt attól az időtől kellett megállapítanom; mely időtől kezdve az 1893. évi XXVL t.-cz. a tanitók számára az ötödéves pótlékra való jogosultságot megállapította, vagyis 1893. évi október 1-től kezdve, de azzal a korlátozással, hogy azok a tanitók, a kiknek az 1893: XXVL t.-cz. alapján az első két korpótlék már a jelen törvény életbeléptetése előtt kijárt, majd a 3-ik és 4-ik korpótléknál tarthatnak igényt 200—200 korona korpótlékra. A négy kétszáz- és a két egyszáz-koronás korpótlék beosztása tekintetében eltértem attól az időrendtől, melyet az 1907. évi költségvetés tárgyalása alkalmával, mint tervemet a képviselőháznak bejelentettem. Ugyanis, jelen javaslatomban az előbb tervbe vett 3-ik és 4-ik 100—100 korona korpótlék helyett a 2-ik és 3-ik korpótlékot kívánom 100- 100 koronában megállapítani. Ezen eltérés mit sem változtat az eredeti terv azon végeredményén, hogy a tanitó 40 évi szolgálat után 2000, 2100, illetőleg 2200 korona nyugdíjba számitható minimális illetményt fog élvezni. Ezen elhatározásom indokául főleg az a körülmény szolgált, hogy az előbb tervbe vett korpótlékbeüsztás szerint azon régebben szolgáló tanitók, a kik a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése, illetve hdtálybalépte előtt már az I. vagy II. korpótlék élvezetében voltak, hátrányba kerülnének azokkal a tunitókkal szemben, a kik az uj törvény hatálya alatt érik el az I. korpótlékot ; ezen hátrányuk még azzal sem szűnt volna meg, hogy az eredeti terv szerint, a 3-ik és 4-ik korpótlékra megnyíló igényük alkalmával a tervbe vett 100—100 koronás korpótlék helyett 200—200 korona korpótlékot nyertek volna. Ezt a hátrányt a következő példa világítja meg: A. tanitó szolgálatának 5-ik évét, p. o. 1907. évi május 31-én tölti be. Ez a tanitó a most érvényben levő 1893: XXVI. t.-cz. 2. §-a alapján 1907. évi június hó 1-től évi 100 korona évötödüs korpótlékot nyer, s az eredeti tervezet szerint az I. korpótléknál neki hiányzó 100 koronát csak 1917. év június hó 1-től, tehát 10 év múlva kaphatta volna meg, vagyis addig összesen 1000 korona vesztesége lett volna. B. tanitó szolgálatának 5-ik esztendejét 1907. év június hó 2-án tölti be, I. korpótléka tehát 1907. év július hó 1-től kezdve jár. Minthogy azonban akkor jelen javaslat, mint törvény már életbe lépett, ez az I. korpótléka évi 200 korona. A. tehát csupán azért, meri két nappal előbb kezdte meg szolgálatát, 1000 K-val kevesebbet kap 2?-nél. Minthogy sokkal nagyobb azon tanitők száma, (17.000) a kik már korpótlékot élveznek, mint azoké, a kik még öt évi szolgálattal nem bírnak, megváltoztattam eredeti tervemet, hogy a sokkal nagyobb számú, régebb szolgálattal biró tanitócsoport igényeit kielégíthessem. A szolgálat igazolt megszakítása tekintetében az 1875. évi XXXII. t.-cz. 8. §-ával megegyező rendelkezést vettem fel. Arra nézve, hogy a községi és felekezeti tanitók fizetésének igy tervezett rendezése az állam részéről mily hozzájárulást fog igényelni, a községi és fele-