Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-379
892 379. szám. kezeti tanitók 1904—905. évi illetményeire vonatkozólag a m. kir. központi statisztikai hivatal által begyűjtött és feldolgozott adatokat és az ezen adatok alapján megejtett számítás eredményeit tartalmazó s ide mellékelt két kimutatás tájékoztat. A 2. számú kimutatás szerint a községi és a felekezeti okleveles, rendes tanítók törzsilletményeinek a jelen törvényjavaslatban ajánlott minimumra való kiegészítése abban az esetben, ha a kiegészítés minden egyes ilyen tanítóra nézve a törvény életbeléptétől kezdődőleg eszközöltetik, 1907-ben 1,457.082 K-át s azután évenkint 2,914.163 K-át fog igényelni, a korpótlékok rendezéséhez pedig azon az emelkedésen felül, a mely már az 1893: XXVI. t.-cz. alapján szükségképen előállana, az 1907. év második felében 851.200 K-ra, 1908-ban 1,773.100 koronára és 1909-ben 1,870.833 K-ra lesz szükség. Ugy a törzsíizetésnek, mint a korpótlékoknak rendezése tehát, feltéve azt a különben kizártnak tekinthető esetet, hogy az iskolafentartók e rendezéshez saját erejükből már semmivel sem lennének képesek hozzájárulni és hogy a jelen törvényben felállított azon követelményeknek, a melyekhez az illetmények kiegészítése köttetik, minden iskola és minden okleveles rendes tanító azonnal megfelelne, az állami költségvetést az eddigi, illetőleg az 1893: XXVI. t.-cz. alapján különben is fedezendő hozzájáruláson felül 1907-ben még 2,308.282 K, 1908-ban 4,687.263 K és 1909-ben 4,7^4.995 K többlettel lerhelné, a mely több szükséglethez még a helyi előléptetések és a törvényjavaslat 4. § a értelmében adható személyes pótlékok engedélyezése révén előálló szükségletet is hozzávéve, a községi és a felekezeti tanitók illetményeinek rendezése, a jövő években öt millió és néhány százezer korona több kiadást fog oko/.ni. Ez az összeg a korpótlékok révén 1913-ig évenként mintegy 200.000 K-val, 1913-ban pedig, miután ekkor azok a tanitók, a kik 1893-ban, vagy azelőtt kezdték szolgálatukat, már a IV. korpótlék élvezetébe jutnak, újabb 2*5 millió K-val fog megnövekedni s ugyancsak hasonlóképen nagyarányú növekedés fog még 1918-ban és 1923-ban beállani. De még ez a költségemelkedés sem fejezi ki teljesen azt az áldozatot, a mely népoktatásunk érdekében a közeli és távolabbi jövőben az állam vállaira hárul. Nem is emlitve az állami iskolákkal kapcsolatos kiadások emelkedését, az itt tervezett fizetéskiegészités és korpótlék csakis az oklevéllel biró rendes tanitók jelenlegi létszáma alapján számíttatott ki, jelenleg azonban igen sok iskolában oklevéllel nem biró helyettesítő va?y segédtanitó, vagy épen csak alig pár száz korona fizetést élvező paraszt tanitó működik. Ezen a sajnálatos állapoton okvetlenül segíteni kell, a mi azonban természetszerűleg az államnak ujabb tetemes megterheltetésével fog járni. Sőt azokon a bajokon is segíteni kell ujabb tanítói állások szervezésével, a melyeket vidékenként az iskolák túlzsúfoltsága okoz. Hogy pedig teljesen tiszta képet állítsak a törvényhozás elé, azt is meg kell említenem, hogy a tanítói nyugdíjaknak egyre növekedő összege szintén nagy mértékben igénybe fogja venni államháztartásunkat. Hogy a jelen javaslatban ajánlott illetményrendezés egy-egy községi vagy felekezeti tanítóra nézve milyen előnynyel fog járni, azt a mellékelt 3. számú táblázat tünteti fel. E táblázat szerint az a községi vagy felekezeti tanitó, a ki az 1893: XXVI. t.-cz értelmében teljes 40 évi szolgálat alatt törzsfizetés és korpótlékok czímén mindössze 44.500 koronát élvezett, az ezen javaslatban kontemplált fizetési minimum és korpótlékrendszer szerint 40 év alatt a III. fizetési fokozatban 61.500 korona, a II fizetési fokozatban 65.500 korona és az I. fizetési fokozatban 69.500 koronát fog kapni; nyugdíjba beszámítható végső fizetése pedig az eddigi 1.300 koronáról 2.000, 2.100, illetőleg 2.200 koronára emelkedik.
