Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-279

22 279. szám. jegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvónynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal­mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hid­lásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, alagutak, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása illetve elmozdul; isa, alá­mosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindazon követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben —a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltóteleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0*80'méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően szóles ós a terep színvonalától mérve legalább O80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek ós hidak, alagutak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román -, vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland­çzement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek àz érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészít­hetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben meg­egyezően összeállítani és a felülvizsgálati müveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások. útáthelyezések ós útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavics­ból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincse­nek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben­hagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási iuiisíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0'20 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom