Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-279
279. szám. 23 Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fen síknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m. 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m. 2-nyi, a czólra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve bel vízterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A. sínek, melyek aczélból gyárta»dók, folyómétorenkint 23 G kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek ós függő sinkötós alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igónybevételök 5000 kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-kint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egyniástóli távolsága — középtől-középig mérve — Körmend állomáson 4-75 méternél, a helyi érdekű vasút saját állomásain 4*5 méternél, azokon a vonalrészeken pedig, a hol a helyi érdekű vasút más vasutakkal párhuzamosan s azok pályatestéhez simulóan vezettetik, 4*0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-át és azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas-.ós aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve bohomokolását is, — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegekot .egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azok az épitór ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, mindon tekintetben teljesen sórületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar kir. alkun vasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18.- §-aiban foglalt megállapítások irányadók, Az 1874. évi deczember 31-ón 18.001. szám alatt kelt közm. és közlek. ministori szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évi. lí)l. sz. G8G. s köv. I.)
