Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.

Irományszámok - 1906-235

178 235. szám. 235. szám. (14. ülés, 228. jegyzőkönyvi pont.) Kassai egyetemi nagybizottság. Emlékirat a Kassán alapítandó tudomány-egyetem tárgyában. A múlt hatalmunk egyik eleme ! Angol államférfiú volt, ki e szavakat monda; de nincs a nagy világon nemzet, a melynek élete ugy bizonyitaná igaz voltukat, mint a mi nemzetünké, mint a magyarok története! A közel múlt napok is ezt tanúsítják. íme, Rákóczi szellemének hódolt a nemzet! A déli végektől a Tátra bérczeiig egy letűnt hőskor mérhetetlen erkölcsi ereje rezdült végig az országon ! A hajdankor kincset érő hagyatéka ez ! Meg kell azt őriznünk, meg kell tartanunk, hogy csorbitatlanul átadhassuk az utókornak. Óh, tartsuk meg ezt a bűvös erőt! Tartsuk meg fiainknak, késő unokáinknak ! És mivel is tarthatnók meg azt számukra biztosabban és méltóbban, mint dicső hőseinknek szellemében nevelve őket? Emelhetünk Rákóczi fejedelmünknek, valamint holtiglan tőle elválhatatlan hiveinek szebb emléket, ápolhatjuk-e hivebben fenkölt szellemüket, mint hazafias szellemű egyetemes főiskolát emelve örök nyugvó helyükön a magyar ifjúságnak ? ! Maga II. Rákóczi Ferencz mutatott nekünk példát, mikor ádáz küzdelmei közt is éppen Kassán, a kassai convictusban meg saját udvarában gondoskodott nemes magyar ifjak oktatásáról és neveléséről. Os Kassa városa, a magyar felvidék régi metropolisa, őrzi Isten házában hőseink szent ereklyéit, a nemzet megbizásából. Nem a véletlen műve ez, sem valamely kedvezésé, hanem a történeti tények logikai következménye ; egyúttal pedig politikai követelmény is ! A Rákóczi-vármegyék vidékének, melynek Kassa geográfiai középpontja, oroszlánrésze vala a nagy fejedelem vezérlete alatt vivott szabadságharczban s északon e vidék foglalja magában most is a magyarság védelmi vonalát,