Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.
Irományszámok - 1906-235
235. szám. 179 a magyar nyelvtárt ! Helyzete hasonlóképen veszélyezett, mint keleten az erdélyi részeké. Züllés és végpusztulás fenyegeti a magyar felvidéket! Csak a kurucivadék egész erejének és nagy hagyományainak latba vetésé vei tudjuk azt megfékezni. Ebben a nagy munkában pedig, nemzetiségünk megvédésében, szükségképen főtényező a nemzeti művelődés. Az idegen nyelvterületen a magyarságnak s a magyarság nagy hagyományainak a hazafias értelmiség, az államfentartó magyar középosztály az őre és képviselője. És éppen ez az osztály van létföltételeiben leginkább megtámadva. Ezt kell tehát felsegiteni. A középosztály fiai keresik nagy számmal főiskolai kiképzésüket részint hivatásból, részint megszokásból a jog- és államtudományi oktatásban. A közoktatásnak pedig ez a nemzeti szempontból annyira fontos ága oly válságos helyzetben van, hogy kirívó fogyatkozásainál fogva ernyesztöleg hat a tanulók nagytömegeinek még erkölcsi qualifásaira is. Ezen a bajon, mely országszerte tapasztalható s az exponált helyzetben lévő felvidékre nézve kétszeresen veszélyes, mielőbb segiteni kell. Mellőzhetetlen eszköze pedig ennek, a mi viszonyaink közt, a főiskolai oktatás decentralisatiója fejlődéskópes vidéki csonka egyetemek alapításával. ( gyakorlati szükségleteinket kell lehetőség szerint kielégitenünk. Nem szabad elvont és különben is téves minták után indulnunk. Össze kell gyűjtenünk, egyetemi kötelékbe kell foglalnunk a vidéken elszigetelve álló egyes főiskoláinkat s igy megvetett főiskolai rendszerünket kell fokozatosan, a lehetőséghez képest, fejlesztenünk és kiegészítenünk. Ezt a fejlődésmenetet tünteti föl az egyetemek alapításának története is, igy keletkeztek napjainkban is egyetemek. Elhibázott és káros közoktatási politika az, mely egy vidéknek mindent s a többinek semmit sem akar juttatni csak azért, mert egyszerre valamennyinek mindent meg nem adhat, mert mást, mint négy-fakultású egyetemet elképzelni nem tud. Ez a politika juttatta, az administrâtiában következetesen nyilvánuló kiváló jóakarat daczára is, stagnatióba főiskoláink ügyét és ejtette válságba jog- és államtudományi oktatásunkat, a melynek nemzeti nagy jelentősége iránt érzéketlen volt. Az egyetemi oktatás jelzett decentralisatiójának vagyunk szószólói, mikor a kassai egyetem megalapítását sürgetjük. Nem akarjuk más vidékektől elvenni, a mi őket megilleti. A magunk erejét akarjuk kifejteni, hogy exponált helyzetünkben teljesíthessük nemzeti missió)tkat. Egyszersmind pedig utat is akarunk mutatni az ország többi vidékeinek magasabb culturalis érdekeik kielégítésére nézve. A közoktatási kormány kezelése alatt álló három jogakadémia éppen elég arra, hogy velők főiskolai rendszerünk alapja megvethető legyen. A kassai és pozsonyi jogakadémia helye szintén egészen megfelelő a belőlük fejlesztendő egyetemeknek. Kassán az állami jogakadémián kivül még egy hasonlóképen állami gazdasági akadémia is van, nemkülönben egy katholikus theológiai főiskola. Hogy miképen volna a kassai egyetem szervezendő és aránylag csekély költséggel bölcsészeti fakultással kiegészíthető, azt tüzetesen kifejtettük már ezelőtt öt évvel a »Kassai Egyetem Emlékkönyvé« -ben, melyre ez alkalommal reáutalunk. Ugyanott van emlités téve Kassa szab. kir. város közönségének az alapítandó kassai egyetem czéljaira részint telekben és építőanyagokban, részint készpénzben felajánlott nagy értékű adományairól is. 23*
