Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.
Irományszámok - 1906-206
206. szám. 107 tettel a többi hatalmak nevében Olaszországnak marokkói képviselője, mint a tangeri diplomácziai testület doyenje megbízatott, hogy a marokkói szultán ratifikáczióját eszközölje ki, s ezt a többi hatalmakkal a, spanyol kormány útján közölje. Ennek a, közlésnek ugyanaz a hatálya lesz, mintha a marokkói szultán kiküldöttjei is aláirtak volna a főokmányt ós helyettesíteni fogja a szultán ratifikáczióját is. A svájczi kormánynyal való érintkezés — a főokmány azon rendelkezése szempontjából, a melyek a rendőrség főfelügyelőjére (7. czikk) ós a lausanne-i szövetségi biróságra (45., 46. czikk) vonatkoznak — a spanyol külügyministerre bizatott. Az algecirasi főokmány a részt vett hatalmaknak a már birt jogokon felül (melyek között volt eddig is a konzuli biráskodásra való jog) nemcsak számos gazdasági előnyt nyújt, hanem olyan jogokat is biztosit, a molyoknek segélyével az érdekelt hatalmak a marokkói közviszonyok rendezésébe jóformán közvetlenül befolyhatnak. A konferenczián részt vett hatalmaknak Marokkóval való kereskedelmére ez kétségtelenül igen előnyös és ennélfogva, habár Marokkóval való kereskedelmünk eddigelé meglohotőson jelentéktelon, mégis érdekünkben áll, hogy a főokmányhoz mi is hozzájáruljunk, még pedig anynyival is inkább, mert már az előbb jelzett u. n. madridi egyozménybcn (1882 : XIX. t.-cz.) szintén részt vettünk. Ezek előrebocsátása után a beczikkelyező törvényjavaslat egyes rendelkezéseihez a következő megjegyeseket fűzhetem: Az 1. §. a törvénybe iktatást mondja ki a szokott formában. A 2. §. összefügg azzal, hogy a főokmány több büntető rendelkezést is tartalmaz. így a 19. czikk értelmében a 13. czikkben megjelölt tárgyaknak (fegyverek, lövőszerek stb.) Marokkóba való behoz;it;ihi vagy annak kisórlete a 22. czikk értelmében podig ily tárgyaknak ottan ottan való csalárd eladása, elrejtése vagy forgalomba hozatala büntetendő cselekményeket képeznek, melyeknek szabadságvesztésből (emprisonnement) és pénzbüntetésből vagy o kettő egyikéből álló büntetését a 20. ós 21. czikkek határozzák meg. Ezen büntetendő cselekmények felett a bíráskodás 19., 23., 24., 25. ós 29. czikkek ből kitünőleg, a mennyiben ezen cselekményokot nem marokkói alattvalók követik el, az illetékes konzuli bíróságot illoti. A főokmány 88. ós 89. czikkébon meghatározott szabadságvesztés és pénzbüntetéssel ós bizonyos osotokbon e kettő egyikével büntetondő cselekményt képez továbbá a, csempészkedés, vagy ennek kísérlete oly árúkkal, ;i melyeknek behozatala vagy kivitele különben meg van engedve, ugyanezen büntetéssel sújtja a 86. czikk azt, a ki a vámkezelés czéljál.úl hamis árúbevallást állit ki; mig a 81. czikk azon hajóskapitányt, a ki a, vámkezelés czéljából szükséges hajórakomány átadását elmulasztja, vagy nem pontosan ós nem teljesen állítja ki, pénzbüntetéssel sújtja. A főokmány 92. ezikke értelmében ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók a, parti hajózás alkalmával elkövetett hasonló cselekményekre. Mindezen büntetendő cselekmények felett a főokmány 102. ezikke élteimében a bíráskodást nem marokkói alattvalók felett az illető konzuli bíróságok gyakorolják. A főokmány 19., 25., 84., 86., 87., 91., 92. és 93. czikkei megállapítják az előbbi cselekményekből kifolyólag a lefoglalás és elkobzás lehetőségét, a mely inh'zkedósek a szerződő hatalmak kötelékébe tartozó állampolgárokkal és hajókkal szemben szintén az illető konzuli hatóságok hatáskörébe van a főokmány értelmében utalva. A főokmánynak büntetőjogi rendelkezéseit ós azokat, a melyek velük 14»
