Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-178
178. szám. 377 jebb 40.000 tonnáért engedélyezhetők ; a segélytétel kitesz brutto tonnánként vas- vagy aczélból készült bajóknál 60, favázas vitorlásoknál 30 lírát, ha 1903. évi június hó 3<>-ig bocsáttattak vízre, 50, illetve 20 lírát, ha a vizrebnesátás IÍI03. évi július hó I-ótől 11)05. évi június SO-áig és 10. illetve 10 lírát, lia a vízrebocsátás Í8QB. évi július hó 1-től 1907. é\ i június hó 30-áig történik. Ezen utób segélytételek az 1006. ó.vi június hó :28-:in kelt olasz tör\ énynyel 1908. évi június hó 30-áig terjesztettek ki. Az 1901. évi május 16-iki olasz törvény a járatsegélyeket is leszállította és pedig brutto tonnánként és 1000 mórtföldenként 45 centesimire a gőzösöknél és 30 centesimire a vitorlásoknál. A gőzösök járatsegétyeinek megállapításánál legfeljebb 30.000, a vitorlásokénál legfeljebb 12.000 tengeri mértföldnyi megtett út vehető évenként számításba. Azok a, vállalatok, a melyekről bebizonyosodik, bogy más vállalatokká] akár közvetlenül, akár közvetve a viteldíjak mesterséges felemelésére megegyeztek, a járatsegélyhez való igényt égyszersmindenkorra elvesztik. Ausztriában a szabadhajózás segélyezéséről az 1893. évi deczeniber In') 27-én kelt törvény intézkedik, melynek eredetileg 10 évre szóló hatálya líiol. óta eddig évről-évre császári rendeletekkel meghosszabbíttatott. Ezen törvény alapjában ós rendszerében teljesen a mi 1893 évi XXIÍ. törvényezikkünkre támaszkodik. A mi beszerzési segélyünk mintájára az osztrák törvény a következő üzemsegélyeket állapította meg tiszta tonnánként: 12 koronát vas- és aczélgőzösöknél. 9 koronát vas- és aczólvitorlásoknál és 6 koronát fából vagy vegyes anyagból készült vitorlásoknál. Ezek a 1 ('lelek a hajó vizrebocsátását követő első évre szólnak, minden következő évben a lo-ik év végéig e tételek 5 - 5°/o kai csökkennek. Ily módon az osztrák törvény 15 éven ái a gőzösök részére tiszta tonnánként 117 korona segélyt nyújt, szemben azon 113 korona, 70 fillérrel, mely segély az L893. évi XXII. t.-czikk alapján hasonló körülmények között esedékes. A beszerzési segélyek azon osztrák hajók után igényelhetők, melyek a »Veritas A I. vagy II. osztályzatát birják és melyek nem tartoznak törvény alapján segélyezett vállalat tulajdonába. Osztrák hajógyárban épült hajók üzemsegélye általában 10°/o-kal, ha pedig a felhasznált anyag legalább felerészben belföldi származású 25°/oka1 emeltetik. A járatsególy Ausztriában a mi 5 filléres tételünk kétszeresében, vagyis tiszta tonnánként .és 100 tengeri mórt földenként 10 fillérben állapíttatott meg. E segély megadatik a szabadhajózást üző osztrák vállalatok számára, tekintet nélkül a hajó korára és osztályára, de ki vannak véve a segélyezés alól a szerződéses vonalakon teljesített járatok és azok, a melyek a kisparthajózás határain belül végeztetnek. Végül a törvény az osztrák hajók javára men* tességet adott a kereseti ós jövedelmi adók alól. A szabadhajózási segélyekkel támogatott osztrák hajók, ha belföldön épültek, az első két évben és ha külföldön épültek, három éven át külföldre el nem adhatók. Mintáz előadottakból, látható az olasz és íranezia törvényhozás a, segélyek engedélyezésénél a- fősúlyt a, hazai hajóépítő ipar fejlesztésére helyezte és a külföldön épült hajókkal meg nem szerezhető járatsegélyek nyújtásává] is közvetve a bajoknak hazai telepen való építtetéséi kívánja elérni. Nálunk ez a rendszer sajnos nem követhető. A hazai hajóépítés, mely pedig a vitorlásbajózás fénykora idején Fiume hírnevét messze külföldön ismeretessé tette, a \ itorláshajózás hanyatlásával tengerpartunkon teljesen mogFőrendi iromány. ÍT. 1908—1911. 4Ç
