Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-176

176. szám. 333 ben is, kimondva, hogy ez utóbbi esetben a kedvezmények hatályukat vesztik, ha a vállalat az engedélyezés napjától számitott két év eltelte előtt üzemét meg nem kezdi. A kedvezmények kérelmezésének csupán, egy évre való korlátozását — mely a lejárt kedvezmények meghosszabbítása esetére is vonatkozik — czélszerüségi szempontok indokolják. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy gyakran csak azért kérelmeztetik későbben a kedvezmények engedélyezése, hogy az üzembehelyezés ideje lehetőleg későbbi időpontra legyen tehető, a mi azért fontos, mert akkor, ha ez sikerül, a kedvezmények későbbi időpontban járnak le, a mikor az adó alá vonás már nagyobb anyagi terhet jelentene. Egy évi határidő minden körülmény között teljesen elegendő a kedvezmények kérésére és Így ez az időpont választatott erre. Ugyanezt az időpontot állapítja meg a javaslat a kedvezmények meghosszabbítása eseteire is, a mit kizárólag a. végrehajtás rendjén szerzett tapasztalatokra, alapit. Ugyancsak a végrehajtás körül szerzett tapasztalatok teszik kívánatossá a kedvezmények előzetes biztosit ásának is a, törvényben való szabályozását. A gyakorlatban VA nem uj már, gyakoroltatik évek óta, mert minden uj vállalat létesítésénél az illető mindenekelőtt az iránt szerez biztosítást, hogy a törvényben biztosított kedvezmények engedélyeztessenek részére. Ez az úgynevezeti előzetes biztositás. Nehogy azonban indokolatlanul kihúzhassa a, vállalkozó a, biztosított kedvezmények gyakorlati alkalmazását, vagyis gyáralapitási tervek évek hosszú során át indokolatlanul függőben ne lehessenek, illetőleg hogy az ily irányban folyamatba tett tárgyalások rendes időn belül tényleg lebonyolittassanak, a ja vasi «• 11 az ily előzetesen biztositott kedvezmények hatályát záros határidőhöz köti, két évben állapítva meg azt az időt. melyben a, vállalat — a kedvezmények különbeni elvesztése mellett — tényleg üzembe helyezendő. Messzemenő és az eddigi törvényektől lényegesen eltérő jogot, illetőleg kedvezményt engedélyez a törvényjavaslat 5. §-a. Az a rendelkezés, hogy kivételesen, midőn azt fontos közgazdasági érdekek kívánják, már fennálló gyárak, illetve ipartelepek is rószeltethetők az állami kedvezményekben, az L899. évi XLIX. törvényezikkben is (8. §) foglaltatott. Az ott megadott felhatalmazásra tényleg szükség is van Igazolta ezt a hazai papírgyárak helyzete, melyen lényegesen segített ezen felhatalmazás igénybevétele. Az a körülmény, hogy eddig csupán ez egy esetben vétetett ez a felhatalmazás igénybe, bizonyítja, hogy ez a messzemenő diseretionalis jog csak a legnagyobb szükség esetén vétetett idénybe. Ezen felhatalmazásnál azonban még messzebb megy a jelen törvényjavaslat 5. £-ának az a rendelkezése, hogy oly esetekben, midőn azt fontes közgazdasági érdekek kívánják, kivételesen oly már fennálló, a törvényjavaslat 1. §-a alá eső gyárak és ipartelepek is részesít lietVík a törvényben biztositott kedvezményekben, melyek előzőleg már részesültek állami kedvezményekben, még pedig akár az 1881. évi XLIV., akár az 1890. évi XIII., akár pedig az 1*91). évi XLIX börvónyezikk alapján, Ez a rendelkezés tehát azt jelenti, hogy egy ízben már tizenöt évi kedvezményt élvezett ipari vállalat ujabban is részesíthető tizenöt évig terjedhető kedvezményben. Ez a kedvezmény ugyan igen nagymérvű, de biztosítása jelenlegi gazdasági viszonyaink mellett, illetőleg az előre való gondoskodás arról, hogy szükség esetén igénybe legyen vehető, feltétlemil szükséges. Gazdasági viszonyaink jelen bizonytalan helyzete, ipari viszonyaink fokozatos átalakulása és az esetleg érvényesülhető egyenetlen versenyeszközök mellett