Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-176

176. szám. 331 A kedvezményeket kiterjeszti a törvényjavaslat az 1899. évi XLIX. törvényczikk hatályba lépte óta keletkezett, vagy ezentúl létesítendő úgy­nevezett ipari közműhelyekre, valamint villamosságot előállító ipartelepek azon üzemeire, melyek ipari vagy mezőgazdasági czélokra villamos energiát szolgáltatnak. Ebben a rendelkezésben két irányú újítás van. Az egyik a közműhelyekre vonatkozó. A közműhelyek az 1899. évi XLIX. törvényczikk hatályba lépte után létesültek azzal a czéllal, hogy a gépek használatára utalt kézműipar fejlesztésének hathatós eszközóvó várjanak. A nagyobb iparral biró nyugoti államokban ezek a köz műhelyek tényleg hathatós előmozdítói lettek a kisipar fokozatos átalakulásának. Azok a tapasztalatok, melyeket ezekkel a külföldön tettek, az akkori kereskedelem­ügyi kormányzatot is arra indították, hogy kísérletet tegyen ezekkel nálunk is. Három ily közműhely állíttatott fel megfelelő államsegély engedélyezésével, Kettő Budapesten, egy Aradon. Az egyik budapesti eredményt ígérő, a másik kettő igen nehezen halad előre. Általában azonban ez a kezdeményezés nem mondható egészen sikerültnek, viszonyaink nem kedvezők erre és igy abba is kellett ezt az akcziót ebben az irányban hagyni és a közműhelyok kérdésének megoldását más módon keresni, a minthogy legközelebbről már három uj közműhely fog, de egészen más rendszer szerint - Brassóban, Marosvásárhelyen és Szegeden — létesülni. Az állami kedvezményeket azonban az említett közműhelyektől meg­tagadni nem lehet, azaz ez nem lenne méltányos, minthogy létesülósük alkal­mával ez kilátásba helyeztetett és ha eddig nem kapták meg, annak oka csupán az, hogy az 1899. évi XLIX. törvényczikk szigorúan órtolmeztetett. Ezekre a közműhelyekre nézve megjegyzendő, hogy a helyiség-bérletek és áramszolgáltatások árai tekintetében a kereskedelemügyi ministernek vannak alávetve és csak oly árakat szedhetnek, melyek részükre engedélyez­tettek. Ebben a korlátozásban is leli magyarázatát ezen közműhelyek támo­gatása. A 2. §-ban (b) pont) foglalt másik újitás, hog^y a villamos erőnek, illetve áramnak mezőgazdasági czélokra való szolgáltatása is felvétetett a kedvez­ményezhetós körébe. Ezzel a törvényjavaslat elő akarja mozdítani a modern mezőgazdasági berendezést és szolgálatára akar állani a földmívelósnek is. A villamos áramot illetőleg megjegyzendő egyrészt hogy a világítás czéljaira szolgáltatott áram természetszerűleg kizáratik a kedvezményezhetós­ből, mert semmi ok sem forog fenn arra, hogy a villamos világítási üzemek külön állami kedvezményekkel előmozdittassanak, másrészt, hogy a kedvez­ményekben nemcsak a motorikus erő czéljaira szolgáló áram részesíthető, hanem a különböző ipari üzemekben alkalmazásba jövő villamos energia b, sőt éppen ez utóbbi alkalmazás a technika mai fejlettsége mellett első sorban érdemel figyelmet. Némi korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat a háziipari vállalatok ked­vezmény ezhetése tekintetében, a mennyiben kimondja, hogy csak oly házi­ipari vállalatok részesíthetők állami kedvezményekben, melyek rendszerint legalább száz háziiparost foglalkoztatnak. Az eddigi törvény nem tartalmazta ezt a korlátozást. Minthogy azonban a hazai iparnak rendkívüli állami eszközökkel való támogatásának czólja a termelést nagyobb mértékben előmozdító ipari vál­lalatok létesítésének előmozdítása, nem lehet intentiója a törvényjavaslatnak minden jelentéktelen vállalat kezdeményezése. A háziipari száz háziiparos rendszeres foglalkoztatása még mindig nem 42*

Next

/
Oldalképek
Tartalom