Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-176
176. szám. 331 A kedvezményeket kiterjeszti a törvényjavaslat az 1899. évi XLIX. törvényczikk hatályba lépte óta keletkezett, vagy ezentúl létesítendő úgynevezett ipari közműhelyekre, valamint villamosságot előállító ipartelepek azon üzemeire, melyek ipari vagy mezőgazdasági czélokra villamos energiát szolgáltatnak. Ebben a rendelkezésben két irányú újítás van. Az egyik a közműhelyekre vonatkozó. A közműhelyek az 1899. évi XLIX. törvényczikk hatályba lépte után létesültek azzal a czéllal, hogy a gépek használatára utalt kézműipar fejlesztésének hathatós eszközóvó várjanak. A nagyobb iparral biró nyugoti államokban ezek a köz műhelyek tényleg hathatós előmozdítói lettek a kisipar fokozatos átalakulásának. Azok a tapasztalatok, melyeket ezekkel a külföldön tettek, az akkori kereskedelemügyi kormányzatot is arra indították, hogy kísérletet tegyen ezekkel nálunk is. Három ily közműhely állíttatott fel megfelelő államsegély engedélyezésével, Kettő Budapesten, egy Aradon. Az egyik budapesti eredményt ígérő, a másik kettő igen nehezen halad előre. Általában azonban ez a kezdeményezés nem mondható egészen sikerültnek, viszonyaink nem kedvezők erre és igy abba is kellett ezt az akcziót ebben az irányban hagyni és a közműhelyok kérdésének megoldását más módon keresni, a minthogy legközelebbről már három uj közműhely fog, de egészen más rendszer szerint - Brassóban, Marosvásárhelyen és Szegeden — létesülni. Az állami kedvezményeket azonban az említett közműhelyektől megtagadni nem lehet, azaz ez nem lenne méltányos, minthogy létesülósük alkalmával ez kilátásba helyeztetett és ha eddig nem kapták meg, annak oka csupán az, hogy az 1899. évi XLIX. törvényczikk szigorúan órtolmeztetett. Ezekre a közműhelyekre nézve megjegyzendő, hogy a helyiség-bérletek és áramszolgáltatások árai tekintetében a kereskedelemügyi ministernek vannak alávetve és csak oly árakat szedhetnek, melyek részükre engedélyeztettek. Ebben a korlátozásban is leli magyarázatát ezen közműhelyek támogatása. A 2. §-ban (b) pont) foglalt másik újitás, hog^y a villamos erőnek, illetve áramnak mezőgazdasági czélokra való szolgáltatása is felvétetett a kedvezményezhetós körébe. Ezzel a törvényjavaslat elő akarja mozdítani a modern mezőgazdasági berendezést és szolgálatára akar állani a földmívelósnek is. A villamos áramot illetőleg megjegyzendő egyrészt hogy a világítás czéljaira szolgáltatott áram természetszerűleg kizáratik a kedvezményezhetósből, mert semmi ok sem forog fenn arra, hogy a villamos világítási üzemek külön állami kedvezményekkel előmozdittassanak, másrészt, hogy a kedvezményekben nemcsak a motorikus erő czéljaira szolgáló áram részesíthető, hanem a különböző ipari üzemekben alkalmazásba jövő villamos energia b, sőt éppen ez utóbbi alkalmazás a technika mai fejlettsége mellett első sorban érdemel figyelmet. Némi korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat a háziipari vállalatok kedvezmény ezhetése tekintetében, a mennyiben kimondja, hogy csak oly háziipari vállalatok részesíthetők állami kedvezményekben, melyek rendszerint legalább száz háziiparost foglalkoztatnak. Az eddigi törvény nem tartalmazta ezt a korlátozást. Minthogy azonban a hazai iparnak rendkívüli állami eszközökkel való támogatásának czólja a termelést nagyobb mértékben előmozdító ipari vállalatok létesítésének előmozdítása, nem lehet intentiója a törvényjavaslatnak minden jelentéktelen vállalat kezdeményezése. A háziipari száz háziiparos rendszeres foglalkoztatása még mindig nem 42*
