Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-175
28-1 175. szám. tául vett görög-belga szerződésben sincsen bent, e záradék felvételét ellenezte, de egyúttal kijelentette, hogy a szerződésnek ezen és esetleges más hiányait Görögország részéről a gyakorlatban a lehető legtágabb értelmezéssel kívánja, pótolni. így tehát remélni lehet, hogy a merónyleti záradéknak megfelelő felfogás a gyakorlatban tényleg érvényesülni fog. A 7. czikk a kiadatási megkeresés előterjesztésére a szokásos diplomácziai utat szabja meg. A 8. czikk kimondja, hogy a kiadatás engedélyezése körül a megkeresett ország a saját belföldi szabályai szerint jár el. A 9. czikkben fel vannak sorolva azok az iratok, a melyek a kiadatás engedélyezésére alapul szolgálhatnak. Ilyenek gyanánt, tekintettel a görögországi büntetőjog rendelkezéseire is, az Ítélet, az elitélést tartalmazó határozat, úgyszintén a bűnvádi eljárást folyamatba tevő itélőtanácsi rendelet, vádtanácsi határozat vagy birói rendelkezés, továbbá az elfogató parancs vagy ezzel egyenlő erejű birósági irat vannak megjelölve, A kiadatási megkeresés támogatására szolgáló iratokat franczia nyelvű fordítással kell ellátni. A 10. czikk az előzetes letartóztatás elrendelése végett minden esetben diplomácziai utón érkező értesítést kivan, tehát — a Romániával kötött szerződéstől (VI. czikk) eltérően felette sürgős esetekben sem engedi meg a, megkereső hatóságnak a megkeresett hatósággal való közvetlen érintkezést. Mig a Romániával kötött szerződés a kiadatás alapjául szolgáló okiratok előterjesztésére egy hónapi határidőt szab, addig a jelen szerződós szerint — bár Görögország nem határos a magyar állammal — az előzetes letartóztatás megszűnik, ha attól számított három hót alatt nem érkezik meg a 9. czikkben emiitett okiratok valamelyike. A 11. czikk a terheltnél talált tárgyak átszolgáltatásáról a szokott módon rendelkezik. A 12. czikk a kiadatás körül felmerült költségeket szabályozza s e tekintetben azt az általánosan elfogadott elvet követi, ho.äy a letartóztatással, élelmezéssel, szállítással, valamint a kiszolgáltatott tárgyak kezelésével ós küldésével járó költségeket saját területén mindegyik állam maga viseli; a közbeeső területeken, valamint a tengeri szállítás folytán felmerült költségek pedig a kikélő állam terhére esnek. A 13. czikk azt a szokatlan rendelkezést tartalmazza, hogy a kikért és letartóztatott egyént szabadon kell bocsátani, ha a letartóztatástól számított három hónapon belül a, kiadatást nem engedélyezték s a letartóztatott egj'ént el nem szállították ; ehhez hasonló rendelkezés csak egyetlen egy más kiadatási szerződésünkben van, még pedig a Braziliával kötött s az 1884. XXX VII. tör vényczikkbe iktatott államszerződés VI.. czikkében. A 14. czikk harmadik hatalom részére vagy harmadik hatalom által kiadott bűntettesek átszállításának engedélyezéséről szól s az átszállítás engedélyezését lényegileg ugyanazoktól a feltételektől teszi függővé,' mint a melyek a kiadatásnál irányadók. A 15. czikk a másik szerződő fél területén szükséges tanúkihallgatásokról és eg} T éb vizsgálati cselekményekről rendelkezik s a vonatkozó megkeresésnek franczia nyelvű fordítással való felszerelését és a diplomácziai utón való előterjesztést irja elő. Megemlitésre méltó, hogy a bűnügyi megkeresések teljesítéséből származó összes költségek kölcsönösen kompenzáltatnak, az egy ízben foganatosított szakértői szemle díjait sem véve ki, holott a szakértői díjak egyéb kiadatási szerződéseink, igy pl. a Svájczczal kötött szerződós XXII. czikke és a Romániával kötött szerződés XVIII. czikke szerint megtérítés alá esnek.
