Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-175

175. szám. 285 A 16. çzikk a birói határozatok kézbesítéséről a szokott módon intézkedik ; a kézbesitendő iratot franczia nyelvű fbrditással kell ellátni és diplomácziai utón kell továbbítani. A 17. czikk a bizonyító eszközök vagy okiratok közlésének kötelezettségét állapitja meg s az oda- és visszaküldésből származó költségeket saját határaikon belül az illető kormányok terhére rójja. A 18. czikk a más szerződéseinkben is előforduló azt az intézkedést tartalmazza, hogy az érdekelt kormányok az egymás állampolgáraira vonatkozó büntető Ítéleteket, még pedig ismertetés vagy kivonat alakjában közölni fogják egymással, de csak annyiban, a mennyiben az Ítélet bűntett vagy vétség fenforgását állapította meg. A 19. czikk a szerződós hatályosságának kezdetéről és tartamáról, valamint a felmondásról, úgyszintén a ratifikáczióról tartalmazza a szokott rendelkezéseket. Ha a magyar országgyűlés a szerződést elfogadja, akkor az meg fog erősíttetni és a ratifikácziók kicserélésétől számított három, hónap múlva lép majd hatályba. Minthogy a szerződés rendelkezései visszaható erővel nem birnak, ennélfogva a 19. czikk szerint a szerződés hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmények miatt általában nincsen ugyan kiadatásnak helye, de kivétetnek e mentesség alól azok az egyének, a kik a megerősítő okiratok kicserélése után, tehát akkor menekültek a megkeresett állam területére, a mikor a kiadatási szerződés már perfektté vált s a mikor már a hatályba lépés napja is ismeretes. A szerződés hatálya nincs meghatározott időtartamhoz kötve. A felmondási idő hat hónap. Végül még csak arról a körülményről kell megemlékeznem, hogy a beczikkelyezendő szerződóst, miként összes megelőző kiadatási szerződéseinket is, Magyarország és Ausztria együttesen kötötték meg a harmadik szerződő állammal, a jelen esetben Görögországgal. Kétséget sem szenved, hogy Magyarország Ausztriától függetlenül köthet niás külföldi államokkal a bűntettesek kiadatása iránt szerződóseket, természetesen a közös külügyministernek az 1867 : XII. törvónyczikk 8. §-ában biztosított közreműködése mellett. Ezeknél a szerződéseknél az Ausztria nélkül történő eljárást a magyar állam külföldön nem eléggé ismert külön nemzetközi jogalanyiságának minél világosabb feltüntetése javasolja. A jelenlegi magyar kormány a jövőre nézve iparkodni fog, hogy Magyarország önálló szerződési joga adott esetben tényleg is érvényesüljön. Minthogy azonban ennek a szerződésnek, bár együttes alakban megkötött volta a szerződés nélküli állapotot megszünteti, annak az elfogadása a jelenlegi szerződés nélküli állapottal szemben Magyarországra nézve kétségtelenül előnyös és igy ezt a szerződést beczikkelyezésre tisztelettel ajánlom. Budapest, 1906. évi október hó 17. napján. Po/óHf/l Géza s. A., m. kir. ujazségiiyy minister.