Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-175
175. szám. 283 A 2. czikk továbbá abban is eltér a Romániával kötött szerződéstől, hogy mig ez a kiadatás feltételéül szabja általában azt, hogy a kiadatás alapjául szolgáló cselekmény ugy a megkereső, mint a megkeresett állam törvényhozása szerint egy évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetést vonhasson maga után, addig a jelen szerződésben a bűntetteknél, a melyek különben úgyis hosszabb szabadságvesztés-büntetéssel járhatnak, ilyen büntetési tótelhatár egyáltalában nincs megjelölve, ellenben a vétségeknél a kiadatási kötelezettség, ha már itólet hozatott, legalább egy évi kiszabott szabadságvesztés-büntetéshez, egyébiránt pedig ahhoz van kötve, hogy az alkalmazható büntetés legmagasabb tétele legalább két évi szabadságvesztés-büntetés legyen. A 3. czikknek az a rendelkezése, hogy saját állampolgáraikat az államok nem adják ki, megegyezik egyéb kiadatási szerződéseinkkel. A 3. czikk második bekezdésében azok ni, az egyénekre nézve megállapított rendelkezés, a kik a szerződő felek egyikének sem állampolgárai, nincs ugyan meg a Romániával kötött szerződésünkben, de hasonló rendelkezés előfordul több más szerződésünkben, pl. a Svédországgal és Norvégiával kötött s az 1871: XXIV. törvónyczikkbe iktatott szerződós VI. ozikkóben, az Olaszországgal kötött s az 1871: XXVI. törvényczikkbe iktatott szerződés VI. czikkében, úgyszintén az Oroszországgal kötött s az 1875 : XXXVIII. törvényczikkbe iktatott szerződós VII. czikkében. A 4. czikk a kiadatás megtagadásának általánosan alkalmazott okait sorolja fel. Nincs itt felsorolva az az eset, a mely egyébiránt csak a Svájczczal és a Romániával kötött szerződéseinkben (XIV., illetve XI. czikk) fordul elő, hogy t. i. kiadatásnak ne legyen helye, ha az illető cselekmény csak a sértett fél indítványára üldözhető, de ily indítványt a sértett fél nem tett. Az 5. czikk az általános elfogadott elvek szerint intézkedik a kiadatás elhalasztásáról abb m az esetben, ha a kikçrt egyén ellen a megkeresett országban nem a kiadatási kérelem tárgyát képező cselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban vagy itólet var végrehajtásra. A 6. czikk tartalmazza azt az általánosan alkalmazott kikötést, hogy politikai bűncselekmény vagy ilyennel kapcsolatos cselekmények miatt nincs kiadatásnak helye. Ellenben új az a különleges kikötés, hogy a kiadatás akkor is megtagadható, ha a kikért egyén beigazolja, hogy a kiadatási kérelmet tulajdonkópen azért terjesztették elő, hogy őt politikai büntetendő cselekmény miatt üldözhessék. Ugyancsak a 6. czikk a kiadatás speczialitásának elvét is biztosítja, kimondván, hogy a kiadott egyént nem szabad üldözni vagy elítélni bármely más cselekmény miatt, mint azért, a mélyért kiadták. Azok a feltótelek, a melyek mellett a Romániával kötött szerződós X. czikkónek második bekezdése szerint a kiadatás speczialitásának elvétől el lehet térni, a jelen szerződésben nem fordulnak elő. A 6. czikkben lett volna helyén az úgynevezett merónyleti záradók, a mely kimondaná, hogy nem tekinthető politikai bűácselelanónynek vagy azzal kapcsolatosnak az államfő személye vagy családjának tagjai ellen elkövetett merénylet, ha az az emberölés yágy gyilkosság tónyálladékát állapítja meg. Ennek a záradéknak a szerződésbe való beiktatását a magyar igazságügyi kormány annak idején kivánta is, utóbb azonban e kívánságától elállott, mert a görög kormány hivatkozással arra, hogy a merónyleti záradék a min36*
