Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-135
ai2 135. szám. által az állami népiskolák költségeihez fizetendő járulékokra 195.122, a szinművészeti akadémia bérháza jövedelmére 19.000 K esvén, a további többletek az egyes intézetek kibővítésében és illetőleg zárszámadási eredményében találják indokoltságukat. A földmivelésügyi ministeriumnál a selyemtenyésztósre eső átfutó jellegű 1,518.700 K levonásával a további bevételi többlet 1,797.581 K. Ebből jut az állami erdőkre 1,478.730, a nem állami erdőkre a birtokosok által fizetendő kezelési költség és az állami gyümölcsfa-iskolák jövedelme fejében 47 507, a tenyészállatok eladására és az orsz. szarvasmarha tenyésztési alap kamatjövedelmére 285.000, a kulturmérnökség bevételeire a vizmesterek után, mint már említtetett, 181.412, a kincstári birtokokra a pusztapéklai rizstelep kibővítése, a Herkules és a vízaknai fürdők emelkedése folytán 97.659, a deliblati kincstári birtokra 52.833, a kertészetre és fatenyósztésre 21.300 K. Ezeken kívül mutatkozik még egyes ágazatokra 15.089 K, bevételi többlet, ellenben kevesblet van el<">irányozva a tényleges viszonyoknak megfelelőleg a tuénesbirtoknál 175 844, a lótenyészintézeteknél 137.205, és az állategészségügynél vizsgálati díjakból 69.000 K. A kereskedelemügyi ministerium előirányzott bevételi többlete 23,663.086 K. A műhelyi gyakorlat tetemes növelése és hozzájárulások folytán a szakiskoláknál 49.536, a Központi és Közgazdasági Értesítő után7190, kazánvizsgálati díjakból 43.000, hajózás után 22.360, az aldunai hajózásnál 150.000, a zálogházaknál 60 000, a mértékhitelesitésnól 5.000, a szabadalmi hivatalnál pedig 82.000 K a várható bevételi többlet. Ezeken kivüleől van iráuyozva remélhető bevételi többletként a m. kir. postatakarékpénztárnál 1,385.000, a posta, távirda és távbeszélőnél 5,479.000. ós a m. kir. államvasutaknál 16,380.000 K. A pénzügyministeri um számításba tett bevételi többlete 15,078.844 K. Ez a többlet következőleg alakul: az állami vasg}'árak 1,017.040, a különféle bevételek 416.038 és a fómkohászat átfutó jellegű 297.671 K kisebb bevétele mellett egyes czímeken jelentkezik még 147.049 K kisebb bevétel. Viszont azonban ezekkel a sótermelés czímón jelentkező átfutó jellegű 125.659, s a több czímen mutatkozó 20.343 K többlet mellett többletek vannak beállítva bélyegből 1,004.190, jogilletókekből 2,097.000, díjakból 176.650, a dohányjövedékből 6,344.000, a sójövedékből 1,002.800, a pénzverés és fémbeváltásból 168.000 K. Ezeken kivül elő van irányozva az egyenes adókból 4,918 000, a fogyasztási ós italadókból 1,100.000 K többlet. Ez az utóbbi többlet akként alakul, hogy míg czukoradóból 2 millió, hús fogyasztási és boritala dóból 200.000—200 000, italmérési illetékből pedig 100*000 K a számításba tett többlet, addig a szeszből 1,390 000, és a késedelmi kamatból 10.000 Kval kevesebb bevételvárható. A rendkívüli bevételek többlete akként alakúi, hogy egyrészt elesik 12,961.418 K, másrészt pedig ezzel szembon áll 68,679.681 K többlet. Az államjavak eladásából 625 000 Kval van kevesebb felvéve, a többletből pedig esik a nyugdíjakra 6.852, a belügyministeriumra a gyógyszerkönyv jövedelme folytán 15,689, a vallás- és közoktatásüg}á ministeriumra az érdekelt közönségnek a kópezdei építkezésekhez hozzájárulása és épület-eladás fejében 115.000, az egyes tárczákat terhelő kölesönökből eredő bevételekre 7,125.940, az 1906. évben kölcsön útján fedezendő rendkívüli hadi felszerelésekre 25,903 200, s az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján eszközlendő beruházások költségeire felveendő kölcsönre 35,515 000 K. Ez utóbbi összeg ugyan az 1906. évre előirányzott szükségletet 13,457.102 Kval haladja meg, azonban ezúttal szükség, hogy azok az összegek is a kormány rendelkezésére bocsáttassanak, melyek az 1905. évben az 1904 évi XIV. t. ez. alapján az akkori kormány által — noha állami évi költségvetés nem volt — kiadattak.
