Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-135
135, szám. 213 Összegezve az előadottakat, első sorban szembe ötlik, hogy az 1904. évi I. t -ez határozmá'nyainak végrehajtása a rendes kiadásoknál több, mint 21,600.000 K kiadási többletet okoz, A rendes kiadások további 41 millió K többletét megmagyarázza az, hogy az átfutó természetű kiadások többlete eléri a 3 millió Kt ; a dohányjövedók kiadási többlete meghaladja az 1 millió Kt; a posta, távírda, távbeszélő, a postatakarékpénztár és a m. kir. államvasutak kiadási többié be nagyobb 17,600 000 Knál. Ezekhez számítva az erdőknél és állami birtokoknál és mezőgazdaságoknál jelentkező majd 700.000 K több kiadást, az állami adósságokra, nyugdíjakra, kamatbiztositásokra és a Horvát-Szia vonországok kiadására számított 11,600.000 K körül járó többletet, kitűnik, hogy a csendőrségre és határrendőrségre előirányzott 2,100.000 K s a honvédségre igényelt majd 1 millió K többleten kivül a közösügyi kiadások és vasutak megváltása czímén jelentkező, mintegy majd 2,700 000 K kisebb szükséglet betudásával, körülbelül 6,700.000 K többlet az, mely közigazgatási, közgazdasági és kulturális egyéb törekvéseink támogatására ebben a költségvetésben a rendes kiadások során számításba van téve. Ezeket a 62 millió Kt meghaladó rendes kiadási többleteket a 44 millió Kt meghaladó rendes bevételi többletek ugyan nem fedezik. Azonban miután 1904 ben az állami és megyei tisztviselők pótlókai majd 19,800.000 K összegben az átmeneti kiadásokat terhelték, és azok most 21,600.000 Kt meghaladó összegben a rendes .kiadások közé hozattak át, fenti körülmény az államháztartási eddigi mérlegre zavarólag annál kevósbbó hat, mert még igy is a rendes kiadások fedezése után 38,700.000 Knál több marad fenn a rendes bevételekből egyéb rendkívüli kiadások fedezésére. Ezek a rendkívüli kiadások, már t i. az átmenetiek és a beruházások együtt véve 38,247 752 K többletre rúgnak és köl(•sön-műveletekből 57,744.140 K többlet van fedezet czóljából beállítva Azonban ennek a 19,496 388 K különbözetnek terhére be van állítva az «illaKiadósságok törlesztésére 6,826 261 K és 13,457.102 K erejéig nyujtatik fedezet az 1904 évi XIV, t-ez. aiapján az 1905 évben eszközölt rendkívüli beruházásokért. Ezek mellett még azt is számba kell venni, hogy az 1904. évi zárszámadás eredményei daczára az 1906. évi előirányzat kisebb az egyenes adóknál 35,654.593, a fogyasztási adóknál 14,210.756, a bélyegnél 1,201.728, a jogilletékeknél 10,960.400, a díjaknál 2,069.271 és *i dohányjövedéknél 2,425.449 Kval. így attól, hogy az államháztartásnak féltékenyen őrzött egyensúlya megzavartatik, ezúttal tartani nem lehet. Figyelemmel erre, tiszteletteljesen ajánljuk, hogy a, szóban forgó költségvetés törvényre emelését czélzó törvényjavaslat változatlanul fogadtassék el, megjegyezvén, hogy abban a betegápolási pótadó az eg) 7 enes állami adók 5°/o-ában szándékoltatik megállapittatni. Végül tiszteletteljesen jelentjük, hogy a beruházási rendkivüli hitellel kapcsolatosan említett határozatokon kivül a képviselőház a, költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatosan még beterjesztett több rendbeli jelentésre hozott határozatokat. Ugyanis f. évi július 16-án tartott üléséből 474. sz. a hozott határozatokkal tudomásul vette a függő államadósságot ellenőrző bizottság jelentését »a közös függő adósság kezelési költségeinek 1906. évi előirányzatáról«, illetőleg felhatalmazta a kereskedelmi ministert, hogy az ipari és kereskedelmi czélokra előirányzott összegeknél elérhető megtakarításokat, illetőleg fel nem használt összegeket az ipari és kereskedelmi alap javéra átutalványozhassa. Ugyancsakaf. óvijulius 21-én tartott ülésből 651. # 656 M 663. és 6(55.sz a.hozoi t határozataival tudomásul vette a képviselőház a földmivelésügyi miuisternek az
