Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.

Irományszámok - 1906-103

103. szám. 237 teendőit is a bíróságoktól és ügyészségektől nemcsak ideiglenesen, hanem tartósan elvont munkaerők telj esitették. Miután a vonatkozó törvények rendelkezéseivel és a budget-jog követel menyeivel ellentétben álló ez a rendszer lehetővé tette, hogy az igazságügy- ministeriumnak az idők folyamán folyton szaporodó s mindinkább nagyobb számú munkaerőket igénylő feladatait a biróságoktöl ós ügyészségektől elvont erőkkel végezzék s az e részben felmerülő kiadásokat legnagyobb részt a biróságok ós ügyészségek költségvetésének keretében fedezzék : az igazságügyministeriumnak e feladatok ellátására hivatott fogalmazó-személyzetét nem sza' porítottak abban az arányban, a melyben arra a munkafeladatok" növekedésével szükség lett volna. Ennek következménye lett azután az, hogy az igazságügyministeriumnak állandó fogalmazó-személyzete ezen hosszú idő alatt alig változott, viszont azonban nagy mértékben megnövekedett a berendelt itélőbirák és ügyészek száma*. Az igazságügyministerium fogalmazó személyzetének állománya az 1899 : XLVIII. t. ez. érvényének lejártakor, 1905. január 1-én a következő volt : A ministerium személyzete volt 0 ministeri tanácsos, 8 osztálytanácsos, 9 ministeri titkár, 6 ministeri segédtitkár és 5 fogalmazó, összesen 34. • Ezek mellett ugyanekkor a" kir. biróságok és ügyészségek 30 tagja volt az igazságügy ministeriumban alkalmazva (ide nem számitva a bírósági segédszemélyzetnek a ministeriumban alkalmazott tagjait) Ezek között volt 1 Ítélőtáblai tanácselnök, 1 curiai biró, 5 Ítélőtáblai biró, 2 főügyészi helyettes, 9 törvényszéki biró és járásbiró, 12 kir. albiró és alügyész. 1905. január 1-étől hivatalba, lépésem napjáig a személyzetben a következő változások állottak be: 1 Ítélőtáblai biró főispán lett, 2 Ítélőtáblai biró a curiához kisegítő biróul rendeltetett be, egy főügyészi helyettes vidéki főügyész lett, 1 albiró pedig vidékre törvényszéki biróvá neveztetett ki. A ministeriumban való alkalmaztatásuk fentartása mellett 1 törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba, 2 albiró kir. ügyészszó és 2 albiró alügyészszé neveztetett ki. Ugyanezen idő alatt viszont a ministerhunhan alkalmazott bírák és ügyészek száma 1 kir. ügyésznek és betétszerkesztő kir. albirónak berendelésével és 1 ministeri segédtitkárnak törvényszéki biróvá való kinevezésével szaporodott. Hivatalba lépésem napján tehát a ministeriumban alkalmazott itélőbirák és ügyészek száma 28 volt. Ezzel szemben a ministerium fogalmazó személyzete ugyanekkor 35 tagból állott, a kik kezött 7 ministeri tanácsos. 8 osztálytanácsos, 9 ministeri titkár, 6 segédtitkár és 5 fogalmazó volt. A 28 berendelt ítélőbíró és ügyész illetményei kitettek 172.500 koronát : ezzel szemben-a ministeri fogalmazó személyzet illetményei kitettek 253.700 koronát. A berendelt személyzet tagjai közül csak négynek illetményei folyósittatnak a kodifikáczionális alapból (XXII. fej., 12. czím), inig a többié az illető biróságok és ügyészségek költségvetési czímeiböl fedeztetnek. A berendelt személyzetből a törvényelőkészítő munkálatoknál csak heten vannak alkalmazva, a többiek az ügyosztályokban végeznek szolgálatot. Hivatalba lépésein óta a berendelt személyzetben a következő változások történtek : az itt működő kir. Ítélőtáblai tanácselnök az igazságügyministerium államtitkárja lett, egy birót pedig táblai elnöki titkárrá neveztem ki Mint az előadottakból kiderül, ez a rendszer mostani alakjában és terjedelmében állandóan fenn nem tartható. Magam is elvileg helyesnek, sőt szükségesnek tartom ugyan, hogy a törvényelőkószitós ós azzal kapcsolatos átmeneti természetű munkálatok czéljára a bírói és ügyészi karnak szak-