Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.

Irományszámok - 1906-82

82. szám. nélkül történjék. Csász. és ap. kir. Felséged atyai óhaja és a mi törekvésünk ez irány­ban is teljesen összhangban van. Ipar* kodni fogunk, hogy elmenjünk addig a határig, meddig az állam pénzügyi érdekei csak megengedik. Ismerjük és teljesiteni fogjuk azokat a kötelességeket, melyeket az 1867. évi XII. t.-cz. a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal közös ügyek szükségleteinek megállapítására s ezeknek a szükségleteknek fedezésére vo­natkozó arányszámra nézve reánk ró. Örömmel értettük ugyan Felséged sza­vaiból, hogy a béke áldásaiban továbbra is részünk lesz. Mégis érezzük magunk is, hogy most, a mikor még mindig a fegy­veres béke korszakát éljük, feltétlen biz­tosságunknak és érdekünknek minden irányban súlylyal biró érvényesitése mul­hatlanul megköveteli, hogy véderőnket az ország pénzügyi viszonyainak szigorú mérlegelésével rendszeresen és kellően gon­dozzuk. Ettől az érzettől áthatott megfon­toltsággal fogjuk tehát elhatározásunk tár­gyaivá tenni a korábbi törvényeinkben meghatározott ujonczlétszám megállapítá­sára, nemkülönben a rendkivüli hadi fel­szerelési szükségletek kielégitésére vonat­kozó javaslatokat. A közélet legközelebb lefolyt időszakai­nak kétségtelenül legérzékenyebb hatású következményei azok, melyek gazdasági viszonyainkat illetik. Bár jelenleg már az önálló vámterület jogi állapotában vagyunk és ennek folytán minden gazdasági kér­désben önállólag intézkedhetnénk, nem­csak köztünk és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közt nincsenek a vám- és kereskedelmi viszo­nyok törvényileg szabályozva, hanem az egyes külállamokkal a nagyobb hátrányok kikerülése végett tényleg életbeléptetett vám, kereskedelmi és állategészségi egyez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom