Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.
Irományszámok - 1906-82
82. szám. 177 menyek sincsenek alkotmányos utón véglegesen érvényre emelve. Sőt egyes külállamokkal még annak szüksége is felmerül, hogy újabb vám- és kereskedelmi egyezményeket kössünk. Nyilvánvaló tehát, hogy gazdasági viszonyaink rendszeres fejlesztésének biztossága parancsolólag követeli, hogy ezeket az ügyeket a törvényhozás haladéktalanul rendezze. Készséggel ismerjük el, hogy a DalmátHorvát-Szlavonországokkal kötendő pénzügyi egyezményt mielőbb tárgyalnunk kell. ítészünkről hajlandók vagyunk a társországok anyagi érdekeinek és fejlődésének egyenletes gondozására irányuló törekvéseket támogatni, mert meggyőződésünk, hogy a társországoknak szabad irányú és haladó fejlődése a lehetőleg azonos jogintézmények útján is a szent korona országainak állami összetartozandóságát hathatósan fogja erősiteni. Felséged óhaja, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egésze vétessék be a politikai élet sánczaiba. Ezredéves történelmünk lapjai fényesen igazolják, hogy a magyar nemzet politikai jogainak megosztásában szűkkeblű soha nem volt. Az alkotmányos élet korszerű követelményeit mindig meg tudta érteni, de egyúttal mindenkor megvédte a magyar állam nemzeti jellegét. Az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatokat ezekből a hagyományos szempontokból fogjuk elfogulatlanul megbirálni. A nemzet nagy és széles rétegeiben lelkes visszhangot keltett, hogy Felséged a közel múlt tapasztalataitól indíttatva, a kormányt felhatalmazza, hogy az alkotmány hathatósabb biztosítékairól törvényhozói úton gondoskodjék. Ez az intézkedés a kedélyek megnyugtatásának nagy tényezője és bő forrása a reménynek, melylyel a nemzet a közel jövő eseményei elé tekint. főrendi iromány. I. IÖ06 -Ulli. 23
