Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-514
514. szám. 39 ságok, úgy Mosón vármegye, szab. kir. Sopron és Ruszt városok területein a Rába által táplált, ezzel okozati egybeköttetésben levő Kis-Rába, Rábcza, Répcze stb. mellékfolyóknak, nemkülönben a Fertőnek s egyéb belvizeknek tényleg összefüggő ártereit a mai kor műveltségének, az ipar, kereskedelem és magasabb gazdászat kívánalmainak megfelelő együttes és összhangzatos, mégis az egyes vizek vagy vidékek ártereinek külön sajátságait tekintetbe vevő szabályozási rendszer meg* állapitása, és egyelőre ennek magára a Rábára nézve Patyig, illetőleg azon pontig, a meddig a Rába folyó ellenében az összekötött árterek biztosítása igényli, leendő keresztülvitele által ármentesiteni s a létrehozott ármentesitést folytonosan fent ártani.« A társulat ily módon történt mega'akulása után sikeres működést azonban nem folytatott s a Rába malomgátak levágásán kivül — a mely a felső Rábán a helyzetet javitotta, az alsón inkább súlyosbította — eredményt felmutatni nem tudott azoknál az okoknál fogva, a melyek a fennebb idéztem indokolásban bőven ki vannak fejtve, úgy hogy a társulat 1879. évi február 20-án tartott közgyűléséből kelt s a társulati felügyelettel megbízott Győr vármegye törvényhatósága által pártolt kérelemre a volt közmunka- és közlekedésügyi minister gróf Szapáry István személyében kormánybiztost küldött ki a bonyolult társulati ügyek rendezésére. Mellőzve gróf Szapáry István kormánybiztosnak a társulat legziláltabb pénzügyi viszonyai rendezésére irányuló működésének méltató ismertetését, kizárólag azt tartom szükségesnek felemlíteni, hogy a kormánybiztos Ujházy főmérnök vezetése alatt az alapszabályok rendelkezésének megfelelően az ármentesítés, belvizlevezetés és vízhasznosítás szempontjából 12 millió forint költséggel előirányzott tervet Győr vármegye alispánjához engedélyezés végett bemutatta, honnan e tervezet a közszemle ideje alatt benyújtott felfolyamodásokkal és a hozott engedélyező határozattal együtt megerősités végett a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztetett. Az időközben állásától lemondással megvált gróf Szapáry István helyébe 1880. évi deczember hó 12-én Radó Kálmán neveztetvén ki kormánybiztosnak, tudtára adatott az összes tervek megküldésével, hogy a kormány, tekintettel a Rábavidék árvízkárosult lakosainak ínséges állapotára, nem követeli, hogy az alapszabályok értelmében úgy az ármentesítés, mint a vízhasznosítás szempontjából 12 millió forintra tervezett, de az öntöző és malomcsator-nák kihagyása mellett kerekszámban 11 millió forint épitési költséggel engedélyezett összes építkezések egymást követő sorban és szakadatlan összefüggésben végrehajtassanak, hanem a mennyiben a társulati tagok saját érdekeikre czélszerűbbnek tartanák, kész beleegyezni, hogy a Ferlő-lecsapolás s egyéb apróbb vizeknek rendezése jobb időkre halasztassék és a működési programm egyelőre csak a már is művelés alatt álló területeknek az árvizek elleni biztosítására s az ezzel szorosan összefüggő belvizlevezetésekre korlátoítassék. Az okvetlenül végrehajtandó munkálatok gyanánt a Rábának Sárvártól—Győrig, a Rábczának Beő-Sárkánytól Győrig való szabályozása és védtöltésekkel való ellátása, a Hanság csatornának a pomogyi hid tói Kapiig — az eredeti tervtől eltérő kisebb fenékszélességgel — való kiásása és az ezen munkálatokkal szoros összefüggésben levő belvízrendezési építkezések, valamint Győr város védelme, illetőleg a Marczal folyó rendezése czéljából létesítendő építkezések jelöltettek ki. A kormánybiztos működését megkezdve, az idézett rendelet nyomán javaslatba hozta, hogy a jelzett szabályozási munkák 6. év alatt hajtassanak végre és miután a társulat a költségek, fedezésére kölcsönt meg nem szavaz, az általa 4,690.933 forintra előirányzott költséget pedig a társulati tagok még abban az
