Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.

Irományszámok - 1901-514

40 514, szám. esetben sem lennének képesek befizetni, ha az 10 évre vettetnék ki, több indítványa közt azt is javasolta, hogy az állam maga adja 30—50 évi törlesztéssel a társulatnak szükséges kölcsönt. Ezen tárgyalások ideje alatt azonban a helyzet, különösen a győrvármegyei árterületen és Győr szab. kir. város körül tűrhetetlenné vált s ezért az akkori volt közmunka- és közlekedésügyi minister a Rábavidék további pusztulásának elejét veendő, az ármentesítés ügyének tárgyalása végett a Rába-szabályözó társulat tekintélyesebb érdekeltjeit; a Rábavidék országgyűlési képviselőit és a törvényhatóságok megbízottait 1882. évi január 11-ére értekezletre hivta össze. Miután az értekezleten megjelentek, kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy főként az alsó Rábavidék veszélyessé vált helyzetén okvetlenül segíteni kell, és hogy a segítség minden költséges beruházás kerülésével a legszükségesebb munkálatok végrehajtására szorítkozzék, és miután az akkori ministertanács rendeletére 1882. évi május 25-re összehívott közgyűlés a szabályozás keresztülvitelére szükséges kölcsön megszavazását megtagadta, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy az érdekeltség közt fenforgó viszonyokhoz képest a Rába és mellékvizeinek szabályozását csak úgy lehet foganatosítani, ha a munkák államilag hajtatnak végre s a költségek bizonyos állami támogatás mellett kényszerkivetések utján szedetnék be. Az érdekeltekkel való ismételt tárgyalás után az akkori kormány abban állapodott meg, hogy a törvényhozástól kérendő felhatalmazás alapján az alábbi munkálatok költségeire felveendő 6,600.000 forint időközi kamatainak nagy részét az államkincstár fedezze s e czímen az érdekeltektől a munka végrehajtásának első 3 évében holdanként csak 15 kr., a végrehajtás további ideje alatt pedig 25 kr. szedessék be. A törvényhozás a kért felhatalmazást az 1885. évi XV. törvényczikkben megadta s bár a Rába-szabályozó társulatnak törvény szerint s elfogadott terve magában foglalta mindazokat a munkálatokat, melyek az egész Rába- és Fertővidék teljes ármentesitése és belvizlevezetése czéljából szükségesek voltak, mégis a törvényhozás az előzők után csakis a következő ármentesitési és belvízrendezési munkálatok kivitelét rendelte el az alább részletezett költségekkel, nevezetesen : A Rába szabályozása, beleértve a patonai átvágást és töltések közé vétele a M. Á. V. sárvári hidjátói Győrig 3,269.717 frt 89 kr. A Rábcza-szabályozás Beő-Sárkánytól és a hansági csatorna a pomogyi hídig 6 m. fenékszélességgel A Marczal végszakaszának rendezése . . A belvizek rendezésére A Kis-Duna partján emelendő védő-töltés . Összesen 1,573.022 » 02 491.924 » 43 257.082 » — 436.754 » 08 . 6,028.498 frt 42 kr. Ehhez hozzáadva a felügyel étre és egyéb regiekiadásokra 571.501 frt 58 kr. Az Összes költség tehát összesen . . 6,600.000 frt — kr. A munkálatoknak másik, nevezetesen a belvizek teljes rendezését és a Fertő-tó lecsapolását magában foglaló része, építkezésekre 4,971.500 frt és regieköltségekre 428.500 frt, összesen 5,400.000 frt költséggel későbbi időre hagyatott. A munkálatok kivitele közben felmerült nehézségek folytán, a melyek az 1893. évi XIIÍ. törvényczikk indokolásában részletesen ismertetve vannak, a munka sem az előirányzott költségen, sem a tervbe vett idő alatt befejezhető nem volt, s ezért 1893. évben akkori hivatali elődöm az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt