Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.

Irományszámok - 1901-514

38 514. szám. kedő árjaival, úgy a Rábcza és Répcze, mint pedig a Marczal vizei fölött is uralkodván, leginkább táplálja a Fertő-tó medrét, így tehát a Rába nélkül mindezek ok- és czélszerűen egyáltalán nem is szabályozhatók. Ehhez járult még az a körütmény, hogy a Rába-szabályozás és Fertő-kiszárításnak fentemiitett tervezetében a Rába mellett Vasmegye területén a Kis-Rába-toroktól egész Patyig rendes észtem (védtöltés) épitése volt felvéve, a melynek czélja lett volna biztosítani azt, hogy a Rába a balparton ezen vonal hosszában se önthessen ki, a mennyiben a Rába mentén a jelzett ponton alul, mint később majd látjuk, már voltak rendesebb töltések. Ámde akkor már általánosan tapasztalt dolog volt az, hogy a Rába folyó medre korántsem képes árvizeit levezetni s így az az alapos aggodalom támadt az érdekeltek között, hogy ha e fentebb emiitett terv szerint a Rábcza - szabályozás és Fertő kiszárítás megtörténnék, úgy a Sopron vármegyei u. n. Rábaköz és a Győr vármegyei u. n. Tóköz károsittatnék, mert minden Rába árvíz, a mely eddig a balparton a Fertőbe, a jobbparton a Marczal völgyébe folyt, egyenesen a Rábaközbe, onnét pedig a Tóközbe lett volna szorítva. Ily körülmények között — a Fertő érdekeltség mozgalmától mintegy szorongatva — a Rába (és alsó Rábczavölgy) érdekeltjei, a kik a kormánybiztos működése alatt 1868. évi november hó 16-án Győrött tartott ülésen a Rábcza szabályozását már elhatározták, 1870. évi április 20-án tartott érdekeltségi gyűlésen egyhangúlag kimondták,, hogy az általános Rába-szabályozást szükségesnek és előnyösnek tartják, azt elfogadják, költségeihez haszonaránylag hozzájárulnak, s a tervek elkészíttetését a kormánynál kérelmezik, a melyből ők az óhajtott szabályozásnak úgy általános, mint részletes hasznáról meggyőződhessenek. — Ezen kérelemre a volt közmunka- és közlekedésügyi minister a kért feladat megoldásával 1871. év vége felé Ujházy János kir. főmérnököt bizta meg. De alig kezdetett meg ezen Rába-szabályozási általános terv készítése, már is az ártérfejlesztési működését meginditott Rábcza-szabályozási és Fertő-lecsapolási ideiglenes, választmány 1872. évi január hó 10-én Győrött tartott tanácskozmányában kimondta: »hogy minek utána az ideiglenes választmány teljesen meggyőződött a felől, miszerint a Fertő kiszárítása és a Rábcza szabályozása együttesen vihető csak keresztül, ennélfogva a czélba vett ártérfejlesztés és osztályozás keresztülvitelét egyáltalában nem tartja és nem tarthatja érvül szolgálónak arra, mintha a rendelkezésre adott tervezetet, akár általánosságban, akár pedig annak egyes részleteiben az érdekeltekre nézve a szabályozás keresztülvitelét illetőleg elfogadottnak és kötelezőnek ismerné, hanem inkább azt óhajtja, hogy a munkában levő Rába-szabályozási tervezet is mielőbb elkészíttessék, illetőleg annak elkészítése megsürgettessék, hogy igy a Rábcza és Rába szabályozása és a Fertő lecsapolása nem külön-külön, hanem a czélnak megfelelő siker biztosítása mellett együttesen foganatosíttathassák«. Ily irányban kifejezett kérelemre Ujházy kir. főmérnök a Rába-szabályozási általános tervezetet 1873. évi június haváig teljesen elkészítette, mire június hó 25-én, úgy a Rába-, valamint a Rábcza-és Fertővölgyi érdekeltek Győrött tanácskozásra, ugyanazon év november 15-én alakuló és deczember hó 4-én alapszabályt megállapító közgyűlésre jöttek Tössze és ezek szerint a Rábcza-Fertővölgyi és Rábavidéki érdekeltek érdekeik kölcsönösségét és összefüggését felismervén, a Rábaszabályozó társulatot megalakították s a junctim elv alkalmazásával a társulat alapszabályait elkészítették, a melynek 1. §-a a volt közmunka-és közlekedésügyi minister 1874. évi 14.858. számú rendeletével megerősített szöveg szerint a társulás czéljául kitűzte : »Győr, Sopron, Veszprém és Vasvármegyék, szab. kir, Győr városa területén a Rábának, mint főfolyamnak, valamint az említett törvényható-