Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.

Irományszámok - 1901-514

514. szám. 37 2-ïk melléklet az S14. számú irományhoz. Indokolás, „a Rába-szabályozó társulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A Rábavidék bajainak orvoslásával ismételten foglalkozott a magyar törvényhozás. 1618. évtől kezdve ismételve találkozunk a magyar törvénykönyvben a Rába és vidékén uralkodó vizveszélyek elhárítását czélzó intézkedésekkel és ha ezek alapján történtek is egyes munkálatok, azoknak az egész vizvidékre kiterjedő tartós eredményük nem volt. A Rába-szabályozás közel 300 éves története »a Rába és mellékfolyóinak szabályozása stb.« tárgyában a volt közmunka- és közlekedésügyi minister által 1885. évi február hó 10-én a törvényhozásnak bemutatott (képviselőházi irományok 1884—Í887. évi négy kötet) törvényjavaslat indokolásában a történetíró avatott tollával van megírva, ezért ismétlések elkerülése végett arra Itt csak reá utalhatni vélek, s a Rába-szabályozó társulat megalakulása előtti időben történtekkel foglalkozni jelen alkalommal nem szándékozom. A Rába-szabályozás újabb korszakának vázlatos ismertetésére is csak annyiban fogok kitérni, a mennyiben egyes mozzanatok közvetetten ismeretére a jelen törvényjavaslat intézkedéseinek megvilágítása czéljából szükség van. A Rába-szabályozás ujabb korszaka tulaj donkép a mult század hatvanas éveiben vette kezdetét. Ugyanis Győr vármegye közönsége 1868. évi augusztus hó 3-án tartott közgyűlésből kelt felterjesztésében hangsúlyozván, hogy az érdekelt többi törvényhatóságoknak is régi törekvése a Rába- és mellékvizeinek szabályozása, azt kérelmezte, hogy mivel a szabályozás a nagy költségek miatt egyelőre nem remélhető, a Rábcza folyó azonban könnyebben volna rendezhető, ezen tetemes károkat okozó folyó szabályozása czéljából kormánybiztos küldessék ki ; e kérelemre tudvalevőleg Ürményi József 1868. év augusztus hó 29 én kormánybiztossá neveztetett ki. Győr vármegye közönségének eme felterjesztésétől egészen függetlenül a Fertő birtokosok a Fertő-tónak 1863. és követő években történt kiszáradása és területének egyénenkénti felosztása után érdeklődni kezdtek, hogy a mintegy 5'8 négyszög- s mértföldnyi tófenék nem lenne-e állandóan vízmentesíthető és a kormánynál lépéseket tettek, hogy ezen döntő kérdésben véleményadásra megbizható szakközeg küldessék ki. E kérelemre kiküldettek Herich Károly osztálytanácsos és Képessy József főmérnök; utóbbinak közreműködésével egy Rábcza-szabályozási és Fertökiszáritási tervezet készült, a mely az 1870. évi november hó 22-én Sopronban tartott értekezleten alakitott ideiglenes választmánynak adatott át oly czélból, hogy ez a megkívántató további részletes szabályozási munkálatokat elkészíttesse és a Rábczavölgy árterét lehelő pontosan kifejlesztesse. A megejtett felvételek nyomán az érdekeltek csakhamar meggyőződtek, hogy a Rába folyó magasan emel-