Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.

Irományszámok - 1901-518

1Ö0 518. szám. Melléklet az SIS. számú irományhoz. Jelentés, a „Mlinski Ottók" szávai szigetnek a kataszterből és a telekkönyvből leendő törlése tárgyában. A Száva folyón Racsa község közelében van egy sziget, mely az osztrákmagyar katonai térképen »Mlinski Ottók« (kis malomsziget) néven van megjelölve, a szerbek által pedig »Kod Belica Baste« neveztetik. A sziget terjedelme 63 hold és 1423 D-öl. E sziget az 1741. évi konstantinápolyi egyezménynek »országszerte« ismeretes rendelkezésére való hivatkozással, de a nélkül, hogy annak keletkezési módja iránt s az állami hovatartozás kérdésében vizsgálat tartatott volna, 1873. évben az itteni kataszterbe felvétetett s ezen felvétel alapján a kir. erdőkincstár javára telekkönyveztetett. A szerbek azonban e szigetet folyton magukénak tekintették s azt a legeltetés és fairtás gyakorlásával tényleg haszonélvezték, a minek következtében a sziget kihasználására magukat egyaránt jogositottnak tartott felek között természetszerűleg súrlódások keletkeztek. így, a mikor az 1889. évben Stubenwoll Hugó, állami útépítési vállalkozó, állítólag az épitési igazgatóságtól nyert felhatalmazás alapján, ezt megelőzőleg pedig a dunagözhajózási társulat egyik alkalmazottja megkísértették, hogy ezen szigetről kavicsot szállítsanak, ezt a szerb hatóságok meg nem engedték, hanem úgy a dunagözhajózási társulat, mint Stubenwoll alkalmazottjait elfogták, s őket csak a kiszabott büntetéspénz lefizetése után bocsátották szabadon. A midőn pedig a morovici kir. erdőhivatal szerb alattvalóknak ezen szigeten legelő nagy számú marháit az 1890. évben elkoboztatta és Morovics községbe hajtatta, a szerb kormány ezen eljárás ellen felszólalt, a marhák kiadatását és ezek tulajdonosainak kárpótoltatását követelte. Minek következtében az elkobzott marhák tényleg ki is adattak, a felmerült kölcsönös kártérítési igények pedig a sziget állami hovatartozása kérdésének eldöntéséig függőben hagyattak. Az utóbbi eset alkalmából a kérdéses sziget hovatartozásának tisztába hozatala s ez által a kellemetlen súrlódásoknak megszüntetése érdekében a magyar kormány hozzájárult a szerb kormány azon indítványához, hogy a sziget államjogi hovatartozásának megállapítása végett nemzetközi bizottság küldessék ki. A bizottsági tagok mindkét részről ki is jelöltettek; mielőtt azonban a nemzetközi bizottság munkálkodását megkezdette, részünkről szükségesnek látszott, hogy a magyar bizottság helyszini szemle és puhatolások, valamint az okiratok megvizsgálása mellett előzetes tanulmányokat tegyen. E tanulmányok alapján a magyar kormány arra a meggyőződésre jutván, hogy a sziget kétségen kivül a szerbeké, feleslegesnek tartotta a nemzetközi bizottság tényleges összeülését s az adott