Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-433
66 433. szám. melyhez a magyar kormány is hozzájárult. A foganatosítás előtt azonban a közös külügyminisler szükségesnek látta' előbb Olaszországgal még külön megállapodásra jutni, a mi valóban egy közös megállapodáshoz vezetett is, mely 1875-ben november hó 5-én Budapesten, ugyané hó 29-én Rómában ratiíicáltátott és »Declaration« czím alatt IX. szakaszból állott és jegyzőkönyvbe foglaltatott. 1876-ban a jegyzőkönyv alapján vette fel a közös külügy minis ter a többi államokkal való tárgyalásokat, melyek azonban a végrehajtás kérdésében sok akadályba ütköztek és megegyezéshez nem vezettek. 1884-ben Bécsben Összeült az í-ső nemzetközi Ornithologiai Gongressus, mely csupán az eivi megállapodást két pontba foglalta, a továbbit pedig a Budapesten tartandó Il-ik nemzetközi Ornithologiai Congressusra hárította. 1891-ben a Il-ik nemzetközi Ornithologiai Gongressus tényleg Budapesten Összeült és a magyar előadó álláspontjára helyezkedett, a midőn elfogadta, hogy a magyar földmívelésügyi minister a közös külügyministerrel egyetértve, igyekezzék az államokat az 1875-iki »Declaration« álláspontjának elfogadására reábirni. Ezentúl mindinkább előtérbe nyomult a védendő és illetőleg üldözhető madárfajok kérdése, a melyben azonban a különböző államok megbízottjai az időközben Parisban is megtartott nemzetközi értekezleteken a jelen egyezmény alapját képező egyezmény-tervezetet elkészítették ugyan, de az az érdek különböző voltánál fogva még sok változtatásnak lett alávetve, mígnem ezen egyezmény-tervezetet alapul véve, diplomatiai úton lassan bár, de végre mégis a most beczikkelyezendö nemzetközi egyezményhez vezetett, mely folyó évi márczius hó 19-én Parisban a következő államok nevében Íratott alá: Ausztria-Magyarország, Lichtenstein herczegség, Németország, Belgium, Spanyolország, Francziaország, Görögország, Luxemburg, Monaco, Portugal, Svédország és Svájcz. Ez a nemzetközi egyezmény 16 czikkbe foglalja a megegyezés anyagát s a melynek járuléka két jegyzék: 1. a hasznos, 2. a káros madarak neveit foglalja magában. E két jegyzékbe csupán azok a madarak vannak felvéve, a melyekre nézve a megegyezés létrejött és épen azért nagyon fontos az egyezmény első csikké, mely az aláiró államoknak elismeri azt a jogát, hogy a jegyzéket saját érdekeik szempontjából kibövitliessék. A második czikk védi a fészket, tojást és a madárfiakat, elismervén a rendelkezés szabadságát a ház és udvar belsejére nézve. A harmadik cäkk tilalmazza a madarak tömeges fogására alkalmas készülékek használatát. A negyedik csikk rendelkezik az előző czikk végrehajtása iránt, megadva bizonyos könnyítéseket a jelentkező akadályokkal szemben. Áss ötödik czikk feltétlenül tiltja az első »számú jegyzékben foglalt hasznos madaraknak márczius' hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő időszakban való fogását vagy megölését, azoknak elárusitását ; szabályozza a bevitelt és szállítást és, az északi országokban foganatosítható módosításokat. A hatodik czikk szabályozza a hatóságok által megengedhető módosításokat. A hetedik czikk megállapítja a tudományos érdekből megengedhető módosításokat és szabályozza az élő madarak tartását. A nyolczadik czikk a baromfi-udvarra és a vadszámba menő, vadászterületeken élő madarakra, továbbá a lőfegyver használatára és az árusításra nézve intézkedik. Aküenczedik czikk azokat a kivételeket állapítja meg, a melyeket a szerződő államoknak mindegyike tehet. A tizedik czikk kötelezi a szerződő feleket, hogy három éven belül oly rendszabályokat alkossanak, a melyek a törvényhozást az egyezménynyel összhang; zásba hozzák.
