Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-433
433 szám. 67 A tizenegyedik czikk kötelezi a szerződő feleket az ügyre vonatkozó törvényczikknek és közigazgatási határozataiknak kölcsönös közlésére. A tizenkettedik czikk gondoskodik arról, hogy az egyezmény végrehajtása körül felmerülő kérdések elintézést nyerhessenek. A tizenharmadik czikk rendelkezik a később csatlakozó államok felvétele iránt. A tizennegyedik czikk rendelkezik az életbeléptetés határidejéről, a kilépés feltételeiről. A tizenötödik czikk a jóváhagyást és az okmányok kicserélését illeti. A "tizenhatodik czikk Svédországra nézve pótlólag kivételt állapit meg. Maga az egyezmény tartalmának jelen vázlata világosan bizonyítja, hogy a sokszorosan kényes érdekeket érintő ügyben a madárvédelem észszerű elve" már az egyezmény czímében teljesen érvényesül ; hogy továbbá meg van adva a mód, hogy minden egyes szerződő fél a maga területén, saját specziális viszonyaira való tekintettel tehesse meg intézkedéseit ; hogy végre az egyezményben az aláiró szerződő felek tekintélyénél fogva mindenesetre meg van az az erkölcsi súly is, mely azokra az államokra, a melyek nem csatlakoztak, üdvös hatást gyakorolhat. Az egyezmény 2-ik czikkében a fészkek, tojások, madárfiókok behozatala, átvitele és szállítása, a 8-ik czikkben a szárnyas vadak szállítása és átvitele a tilalmi időben tilalmaztatik, az 5-ik czikkben pedig az egyezményhez tartozó 1. szarná jegyzékben felsorolt madarak szállításának megakadályozására kötelezik magukat a szerződő felek. Az utóbbi kötelezettség vállalásánál azonbctn kimondatott, »à mennyiben törvényeik megengedik«. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésekben a szabad forgalom biztosítva van és az alól kivételnek csakis az illető szerződő felék által a szerződésekben kifejezetten meghatározott esetekben van helye, az ezen egyezményben foglalt forgalmi tilalmak, természetesen egyelőre csakis a szerződő felek forgalmában érvényesülhetnek, a jelen egyezményt alá nem irt államokkal szemben pedig igyekezni fogunk a szerződések megkötésénél a tilalmakat hatályositani. A Magyarországban, annak kormánya részéről foganatosított, törvény erejével bíró intézkedések, a melyek a mezőgazdaságról és mezőrendörségröl szóló 1894. évi XII. t -ez. 57. és 58. §§-aira támaszkodnak s az 1901. évi márczius hó 18-án kelt 24.655. számú azon körrendeletnek kifolyása, a melyet a m. kir. föídmívelésügyi minister a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi ministerekkel egyetértve kibocsátott, jelen nemzetközi egyezménynyel ugyanazon elvi alapon épültek s így az egyezmény beczikkelyezésének semmi sem áll útjában. Tekintettel végül még arra is, hogy Magyarország kormánya az imént elősorolt és már életbeléptetett törvényalkotásokon kivül, még arról is gondoskodott, hogy az ország érdekei szempontjából védendő és illetőleg nem védendő madarak, életmódjuk gazdasági jelentősége szerint, megfelelő tudományos és népies művekben, széles körben megismertessenek : .a jelen nemzetközi egyezmény beczikkelyezése esetén zárókövét alkothatja mindazoknak a törvényhozási és kormányzati intézkedéseknek, a melyek Magyarország madárvédelmi ügyét nemzetközi viszonylataiban is mintaszerűvé és kihatóvá tenni alkalmatosak, a mennyiben t. i. az egyezmény tizenegyedik czikke az alkotott törvényeknek és közigazgatást határozatoknak kölcsönös közlését állapítja meg. Budapesten, 1904. évi márczius hó 23-án. Beadja: TaZlián Béla s. k., m. Mr. föídmívelésügyi minister, 9*
