Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-387

44 887. szám. rendelkezéseknek ezen Indokolás keretébe nem tartozó,, részletes felsorolása helyett,

t csak egyet emelek ki, mint nézetem szerint legfontosabbat. Ez a rendelkezés pedig az, mely a fizetési osztályokon belül a. fizetési fokozatban való elölépésre vonatkozik. Fontosnak tartom ezt a rendelkezést különösen a vármegyei tisztviselőkre nézve, a kiknél a magasabb fizetési osztályba való előlépés a választás esélyeihez van kötve. Azt a kedvezőtlen helyzetet, mely akkor áll elő, a mikor az illető tisztviselő hosszabb szolgálati idő után sem juthatott a magasabb fizetési osztályba, enyhiteni fogja a fokozatos előlépés joga. A fokozatos előlépés ugyanis nem az üresedéstől, hanem bizonyos szolgálati idő elteltétől fog függeni, úgy, hogy a XL, X és IX. fizetési osztályokba sorozott vármegyei tisztviselők az ugyanabban a fizetési osztályban eltöltött négynégy, a VIII, VII. és VI. fizetési osztályokba tartozó tisztviselők pedig az ugyanabban a fizetési osztályban eltöltött öt-öt szolgálati év után lépnek elő. Ezzel tehát nemcsak a szolgálati időn alapuló fokozatos előlépés joga, hanem a szolgálati idő viszonossága is ki lenne mondva, még pedig a vármegyei tisztviselők javára jelentékenyen kedvezőbb mórtékben, mint a hogyan azt a vármegyei tisztviselők országos congressusa az általa készített szabályrendeletben tervezte. A congressus ugyanis a szolgálati idő viszonosságát csak a fő szol gabirák, az I. aljegyző és az árvaszéki ülnökök, továbbá a többi aljegyzők, az árvaszéki jegyzők és a szolgabirák között kivánta megvalósitani. Ellenben a törvényjavaslat értelmében a fokozatos előlép esnél nemcsak ugyanabban az állásban, hanem az ugyanazon fizetési osztályba besorozott különböző állásokban bármely vármegye területén eltöltött szolgálati idő is beszámittatnék. E szerint tehát pl. nemcsak annak a B. vármegyei I aljegyzőnek lenne a VIII. fizetési osztály 2-ik fizetési fokozatára joga, a ki B. vármegyében I. aljegyzu minőségben legalább öt évig szolgált, hanem annak is, a ki G. vármegyében főszolgabirói állásban két évig, H, vármegyében árvaszéki ülnöki állásban két évig és B, vármegyében I. aljegyzői minőségben legalább egy évig szolgált. E törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a vármegyék a fent . ismertetett rendelkezés értelmében fogják tisztviselőiket a megfelelő fizetési fokozatokba beosztani. A vármegyék által foganatosítandó beosztás pénzügyi eredménye némileg eltérő lesz attól, melyet a mellékelt tájékoztató kimutatások feltüntetnek. Ezen eltérés okát az Indokolás általános részében már kifejtettem. Jövőben a vármegyei tisztviselők alkalmazása rendszerint az illető fizetési osztály harmadik fizetési fokozatába való sorozással történnék. Ha azonban valamelyik fizetési osztályba tartozó vármegyei tisztviselő ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állásra választatik meg vagy neveztetik ki, s az illetőnek az előző állásban (esetleg ugyanazon fizetési osztályba tartozó több különböző állásban) eltöltött szolgálati ideje alapján a 2-ik fizetési fokozatra van igénye: újabb alkalmaztatása a 2-ik fizetési fokozatba való sorozással történik. Ezeket az eseteket a következő példák világítják meg. Ha például oly egyén választatik meg I. aljegyzővé, a ki eddig vármegyei tisztviselő nem volt, vagy azelőtt a IX—XI. fizetési osztályok valamelyikébe tartozó állást foglalt el: a VIII. fizetési osztály 3-ik fizetési fokozatába fog besoroztatni. Ha ellenben olyan tisztviselő választatik meg I. aljegyzővé, a ki közvetlen megelőzőleg Öt évig már árvaszéki ülnök volt, vagy pedig két évig árva-